Soap City Squad - Utolsó Pad

                           

Ez mi ez????Majd meglátjuk! Mindenesetre Répácska is ott ücsörög a végén :)

Tori Amos - Flavor

Nos, ezt a számot az Abnormally Attracted To Sin albumon nem igazán kedveltem, mert Tori-tól túl egyszerűcske kis balladácskának tartottam. Amikor megláttam a nemsokára megjelenő Gold Dust feldolgozásalbum tracklist-jében egy kicsit lekettyentem, hogy valami karrier kitöltő lemez jön. Az igazság az, hogy a második refrénnél megjelent a remény, hogy lehet szeretni fogom ezt az albumot. A fa és rézfúvósokkal levett a lábamról, és ami azt illeti teljesen megváltozott a dal hangulata ezáltal, epikussá vált és azt kell mondjam nagyon tettszett. A klip is jó lett, bár Tori-nak ez a vágta vagy menetelés úgy látszik még mindig nem unalmas, akárcsak az alterego-k. Bár az utóbbit nagyon kedvelem, az nem igazán zavar. Komolyan, várom az albumot, olyan téli album szerű kandallós-kuporgósnak tűnik (bár ezt csak ebből az egy dalból vontam le).

Alanis Morissette - Havoc And Bright Lights

Ez most komoly?

http://www.nme.com/reviews/alanis-morissette/13609

 Attól tartok igen a Guardian-ból ítélve. Az igazság az, meg sem merem hallgatni.

Sigur Rós-Dauðalogn

Az album leggyengébb számához nem is tudom hogyan lehetett ilyen szépséget kreálni. A föld maga a paradicsom, mi pedig a pokol vagyunk.....szent ég kora reggel filózok...inkább itt a klip:
Egyébként a Vampire Diaries szezon fináléjában is felcsendült e giccshimnusz, és szerintem ott olyan jól működött, hogy már lassan-lassan megszokom az albumról ezt a számot is.

Calvin Harris & Florence Welch: Sweet Nothing

Sajnos ez nem az én stílusom. Még szerencse, hogy ennek a nőnek minden jól áll. Hasonlóképpen voltam David Guetta és Sia duójával.

..sun..sun..sun..sun..

Niki and The Dove-Instinct

A most már egyre nehezebben burkolható skandináv mániám legújabb felfedezettje ez a formáció. Malin Dahlström és Gustav Karlöf duója nem szakít azzal a trenddel, hogy még mindig a nyolcvanas évek a menő. Ez már akár lehetne unalmas is, de ebben az esetben olyan dalokat kapunk, hogy a "már halottam" érzést teljesen újnak éli meg az ember, és úgy gondolom ezt a bravúrt ebben a dömpingben igen nehéz teljesíteni. Tisztában vagyok vele, hogy minden mai énekesnőben Kate Bush epigont látok, de akárhogy akarok ebben az esetben elmenni emellett, nem tudok. Gyakran olyan érzése van az embernek, hogy a The Dreaming-et, vagy Hounds of Love-ot hallgatná. A törzsi dobos téma uralkodik a lemezen, és az említett albumokon is erőteljesek voltak ezek a hatások. Malin hangja tiszta és éles, ezekhez a giccs határát súroló zenei megoldásokhoz kitűnően illeszkedik. Igazából két típusú dal van a lemezen, az egyik a szinte már táncolható, zsúfolt hatást keltő (nekem ezek jobban tettszenek), és az inkább minimalista hangszereltek. Az utóbbiban a dob témák és Malin hangja nagyon hangsúlyos, míg az előzőben kapunk mindent. Ugyanakkor amiért működik az album, az a "totális energia bomba" hatás. Gyakorlatilag végig a szerotonin cirkál bennem, igazi felszabadító zene. Talán az egyetlen gyengesége, hogy egy kicsit hosszúnak érzem, de ez nem feltétlenül baj. A The Drummer refrénje miatt az év pop dala is lehetne, arról nem is beszélve, hogy a zenei témája a legjátékosabb az albumon. A DJ, Ease My Mind  meglepően himnikus, míg a Somebody vokálja annyira sokrétű, hogy még mindig nem bírtam rájönni, mire is hasonlítson. Szóval ez a svéd duó kvázi elektropop zenét játszik és nem italo-s megidézés ezúttal, hanem inkább a 80-as évekbeli art pop hatások újrafogalmazása. Egyértelmű stílust még azért nem látok, de első albumnak igen erős, aztán majd meglátjuk, merre is visz tovább az út.

7/10

Issey Miyake Men: Spring Summer 2013

Ami azt illeti kellemes meglepetés ez a kollekció. Nem nagyon szeretem a metroszexuális kisugárzást, egyébiránt azért ebben is van egy adaggal, mégis inkább sportosabb szabást kaptak ezek a ruhácskák. Azért a legtöbbet a hétköznapi viseletbe nem lehet beszuszakolni, mégis ötletesnek találom a sportosságot belevinni az egyébként legtöbbször csak önmagáért létező tervezői munkába. A kollekció neve a Paper/ Light/ Cycling nevet kapta utalva a mosható papírruhára és a városi élet azon részére, mikor keresztül suhanunk kerékpárunkkal a zsúfolásig megtelt utcákon. Nos, érdekes látvány lesz, mégis némelyik kifejezetten akár szexinek is mondható. A személyes kedvencem az első, valamint az utolsó kettő képen látható, amely elsősorban tavaszi viselet. Egyébként nagyon örülök, hogy végre itt nem jelent meg a korábban közkedvelt "bokalibbentős" stílus, bár az is igaz ezek többsége rövid nadrág.

Garbage - Big Bright World

Keep The Lights On Poster & Trailer

Oslo, 31, August

 

Joachim Trier második filmje eszméletlen hatással volt rám. Az utóbbi időben több olyan filmet láttam, hogy elfogott az az érzés, hogy tudom mi a dörgés. Értem miről szól, mert megéltem, részese voltam. Mert egy korszakról, adott esetben generációról szól a történet. Jelen esetben a 30-as éveinek elejét taposó Anders egy napjába kapunk bepillantást. Anders függő, aki a rehabilitációs intézeti kezelésének végét járja, és rájön ideje kezdeni valamit az életével. A baj csak az, hogy a rohanó világban sohasem találta a helyét, noha azt is megismerjük a történet során, milyen neveltetésben részesült. Ő volt az a gyermek, akivel engedékenyebbek voltak a szülők, azonban nővérét szigorúbban fogták. Az talán mellékes, hogy a nővére egy nővel él együtt, mindenesetre látható, hogy családi problémák is voltak a háttérben. Andersnek egy olyan világba kell újra beilleszkednie, amelyből a drogok világába menekült. Ráadásul szembesül azzal, hogy kortársai már megházasodtak, gyermekeket nevelnek, idealizálni mégsem tud, mert időközben kiderül, hogy mindenkinek megvan a maga problémája. Párkapcsolatát nem tudja rendbe hozni, de legbelül nem is akarja, csak a normákhoz való alkalmazkodás hajtja, mert kell egy párkapcsolat és persze egy állás is. A nap folyamán egyre reménytelenebbnek látja helyzetét. Talán a hagyományos családi minták megbomlása, az értékek devalválódása miatt nem találja ez a generáció a helyét a világban, nem tudom. Anders története egy megoldási minta, amelyet sajnos korunk termelt ki. Ugyan rá jön arra, hogy rossz utat választott, mégsem mutat senki másik utat, hogy élhesse az életét. Mi az élet értelme? Anders nem kapott választ.......eddig én sem nagyon.

A főszerepet játszó Anders Danielsen Lie-re érdemes figyelni, sok minden lapul még a tarsolyában szerintem. Ez után pedig a rendező első filmjét is meg fogom nézni (Szerzők), ebben a fószerban is nagy potenciálokat látok.

8,5/10

Inga Liljeström-Trouble

Ha jól emlékszem ezt Kristin Hersh-től hallottam utoljára, talán az jobban tettszett. Bár a háttérből néha-néha előmászik egy kis harmonika, talán szájharmonika ami érdekessé teszi, de ettől még középszerű.

Den skaldede frisør

Itt az új Susanne Bier film posztere. Trine Dyrholm és Paprika Steen egy filmben. Ráadásul a forgatókönyvet Anders Thomas Jensen jegyzi. Sohasem lesz már szeptember! Azért remélem nem csöpögős romantikával kell majd szembesülnöm.

Flying Lotus - See Thru To U feat. Erykah Badu

Antony and the Johnsons-Cut the World LP

Végre meghallgattam az új Antony lemezt. Mivel nem hagyományos stúdióalbum, hanem koncertlemez, különös elvárásaim nem voltak vele szemben.  A Cut the World című számból megjelent videóbol már lehetett következtetni arra, mire is lehet majd számítani. A felvételeket a Dán Nemzeti Kamarazenekarral rögzítették, az élmény pedig...más szó nincs rá: katartikus. Eleve nagyon jól vannak a számok felválogatva a lemezre, olyanok amelyek elég képlékenyek ahhoz, hogy meg lehessen egy kicsit gyúrni őket. A fa és rézfúvósok dominanciája teljesen magával ragadó, és még az sem zavaró, ha keverednek a tracklisting-be kevésbé sikerült felvételek is. Az albumot egyértelműen elviszi a hangszerelés a hátán, de természetesen Antony hangja most is elbűvölő. Egyébként úgy érzem, hogy bizonyos tekintetben a Swanlights albumon megkezdett monumentalista hangszerelés teljesedik ki ezen a lemezen, elég csak a Salt Silver Oxigen-re, vagy a Ghost-ra gondolni. Másfelől üdvözlendő az is, hogy a Cut the World dal, a Crying Light album óta a legdallamosabb és leglírikusabb darab szemben a Swanlights játékosságával. Érdemes meghallgatni a Future Feminism című monológot, így Antony kis világa prózában is elénk tárul. Alapjában véve a színvonal egyenletes, mégis a következőktől kellett a legjobban összekaparni: I Fell in Love with a Dead Boy (ez elég erősen könnyzacskó facsargatóra sikerült), Swanlights (személyes kedvenc...ó azok a kürtök), The Crying Light (Björk-ös hangszerelés, tipikus példája annak, hogy többet is kilehet hozni az eredetiből). Ezek után kíváncsian várom, mikor rukkol elő egy stúdió lemezzel.

8/10

Sigur Rós-Varðeldur

Nem is tudom, így enyhén másnaposan teljesen megérintett, és csak kapkodom a fejem mi történt szűk egy hét alatt, amíg nem voltam net közelben. Egy újabb szürreális álom, ez végre ismét tetszik, bár az is igaz, hogy ez a number 2 nálam a Valtari-ról, úgyhogy már nagyon vártam ezt a víziót tőlük.

Antony and the Johnsons - Cut the World

Aztaaaaa! Nem találok szavakat, ez ismét nagyon epikus lett, csodaszép. Persze érdemes végignézni, mert nem csak szemet gyönyörködtető képsorokból áll, sőt ki gondolta volna, hogy a nőiesség és a kasztrációs szorongás hasonló metaforikus víziót kapnak. Ez persze csak az én véleményem, de nagyon durva az egész. Katartikusságomat csak fokozta, hogy a dán Carice van Houten és Willem Dafoe játszák a főszerepeket. A dal a nemrégen megjelenő azonos című album egyetlen studió felvétele, hiszen egy koncert albummal állunk ezúttal szemben. Ha ilyen az egész hangszerelés egy hétig nem kaparnak majd össze......akarom!!!!!!

Tori Amos- Gold Dust cover&tracklisting

 

1. FLAVOR
2. YES, ANASTASIA
3. JACKIE'S STRENGTH
4. CLOUD ON MY TONGUE
5. PRECIOUS THINGS
6. GOLD DUST
7. STAR OF WONDER
8. WINTER
9. FLYING DUTCHMAN
10. PROGRAMMABLE SODA
11. SNOW CHERRIES FROM FRANCE
12. MARIANNE
13. SILENT ALL THESE YEARS
14. GIRL DISAPPEARING

Most komolyan! Ennek most már én sem látom sok értelmét. A tracklisting-be olyan dalok vannak amelyek egyébként is kamara-pop jellegűek. Ennél sokkal érdekesebb lett volna, ha egy Cruel, Juarez, Little Earthquakes, vagy talán egy Body&Soul-t hallunk szimfonikus zenekarral meghangszerelve. A delux-ra biztos ráteszi mondjuk a Fearlessness-t az eredetiség kedvéért. És hát ennél borzalmasabb borítót!!!! A Night of Hunters-t kedvelem, de remélem ez az utolsó gyermek a Deutsche Grammophon-nal való szerelemből. Végül is ezt nem sorlemeznek kell felfogni, hiszen önfeldolgozások, és lehet még tetszeni is fog.

The Possession Motion Poster

Na jó, ezek után lehet megnézem a filmet csak mert értékelem a körítést.

Attenborough & Björk-The Nature of Music

E két nagyágyú újra összeáll egy dokumentumfilm kedvéért, melynek "The Nature of Music lesz a címe. Annyit lehet tudni a projektről, hogy a zenei világ változásával fog foglalkozni azzal, hogy a technológia hogyan változtatja meg a zenével való kapcsolatunkat. Az is tudható még, hogy a Biophilia projekt is hangsúlyos szerepet kap a filmben. Az Egyesült Királyság beli Channel 4 fogja műsorra tűzni, és Louise Hooper fogja rendezni.

Flying Lotus-Hunger

Nem rossz, de remélem ez a gyengébbek közül való.

Sigur Rós-Varúð

Úgy látszik kezd ezekből a videókból elegem lenni. Nem hatott meg, hogy Ryan McGinley fotós rendezte, számomra a dal előző "családi" vállalkozásban készült klipje sokkal magával ragadóbb volt. A téli zord időjárás és a magányosságukban egymásnak morzézó alakok képi világban jobban illeszkedtek a dalhoz, mint ez a tova szökkenő ártatlanság. Ez szerintem borzalmas. Fiúk! Inkább korlátozzátok rendezőitek szabadságát mert a Fjogur Pianó óta romlik a színvonal!!!