Forbrydelsen III.

Sarah Lund története a végéhez érkezett a harmadik évaddal. A 2012-ben készült széria hű maradt elődeihez, kitűnően elegyíti a thrillert a drámával. Szokás szerint ismét három történeti szál van: a nyomozás (rendőrségi), a családi (drámai) és a kihagyhatatlan összeesküvések színtere a politikai szál is jelen van. Külön örültem annak, hogy a családi szál újra megjelent a történetben, így a harmadik sorozatban már újra hangsúlyos lett a dráma. Jelen esetben is tíz részes volt az évad, mint a második esetében, amely a sorozatnak lendületet, pörgést adott. Természetesen nem hiányozhattak a tipikus Forbrydelsen klisék sem: dogma stílust idéző gyilkossági jelenet az első részben, éjszakai keresés megannyi zseblámpa fényében, mérsékelt övi erdős jelenetek, amelyek ezúttal a norvég fjordoknál játszódtak. No de miben volt más mint elődjei?

Míg az első évad "egy gyilkos ügy" felderítésére összpontosított mesterein összecsavarva a három szálat, addig a második évadban egy sorozatgyilkos potenciális áldozatait kellett mihamarabb megtalálni, nehogy a gyilkos találja meg hamarabb őket. Jelen esetben egy kislány Emilie Zeuthen elrablása van középpontban, aki a Zeuthen Hajózási Vállalat vezetőjének a kislánya. Először megkezdődik a túsztárgyalás, de elég hamar kiderül, hogy nem erről szól a történet. A lány elrablója ugyanis közben gyilkosságokat követ el, az áldozatokról pedig kiderül, hogy Zeuthen dolgozók, és kormányközeli emberek. Ekkor már a Különleges Ügyosztály is megjelenik. A túszdráma tehát csak egy ürügy, mert az igazi rejtély egy régebbi haláleset felderítése. Az igazi nyomozás tehát egy állami gondozott kislány rejtélyes halála körül forog, ugyanis mint kiderül az egy eltusolt ügy volt, és valami okból kifolyólag jelen esetben pont azok hullanak akik mint kiderült kapcsolatba hozhatóak voltak az üggyel. Itt a kérdés az, hogy Lund, vagy a gyilkos (emberrabló) deríti fel hamarabb a rejtélyt, azaz melyikük találja meg a korábbi gyilkost hamarabb.

Tehát nem elég, hogy az elrabolt lány ügyében mind a három történeti szálon folynak az események, a nyomozati szálat megduplázzák úgy, hogy a régi ügy megfejtése tükrében értelmezhető a jelenlegi bűncselekmény. Jelen évadban a történeti szálaknak van kapcsolódási pontjuk, szemben az előző évaddal ahol a történeti szálak sohasem értek össze, de itt sem vitték ezt túlzásba ellenben az első évadban ugye minden és mindenki összefüggött a végére. Szóval ez sem volt egy egyszerű történet, a végére itt is kiderülnek a dolgok, azonban ennek van a legváratlanabb és legmeghökkentőbb befejezése a három évad közül (bár sajnos kevésbé lúdbőröztető mint az előző két évad esetében).

Minden évadban mások a főszereplők. Jelen esetben Nikolaj Lie Kaas volt a Különleges Ügyosztály nyomozója, aki Lund-dal nyomozott együtt. Anders W. Beretelsen alakította Robert Zeuthen-t, a hajózási vállalat ügyvezetőjét. Mellékszerepekben feltűnt még Sonja Richter és Jens Albinus is.

Hát véget ért egy történet, sajnos maga a történet is véget ért, és ahogyan ezt tette azt még biztosan emésztenem kell egy darabig. Ez úgy tűnik végképp a befejezés volt, Lund nem nyomoz többé. Ennek a korszakomnak is vége szakadt, nagyon fog hiányozni, már csak azért is mert ezt a sorozatot mindenféleképpen klasszikusnak, korszakalkotónak ítéltem meg. Nem egyszerű szájba rágós krimi volt, hanem egy olyan sorozat, amely hagyta gondolkodni az embert és a karakterek megismerésére is legalább annyit áldozott, mint magára a történetre. Ezen kívül minden évad másmilyen volt, másképpen kellett nekünk is gondolkoznunk. Végeredményben nem is évadok ezek, hanem különálló sorozatok, amelyet csak Lund magánélete (vagy annak hiánya) és a munkája köt össze.

Mindig elhatározom, hogy nem nézek több sorozatot, mert elég nagy elköteleződés, azonban a Forbrydelsen-nek egy percéért sem volt kár. Sajnos ez csak azt erősítette bennem, hogy lehet próbálkoznom kell majd más skandináv sorozatokkal is. Tervben már van kettő is.....

Forbrydelsen II.

A BAFTA díjas sorozat második évadjára két évet kellett várni, ugyanis nem a soron következő évben gyártották le, hanem 2009-ben. Az első évadot olyan szinten elvarrták, hogy annak bármilyen folytatására kevés esély volt. Ráadásul a sorozat Forbrydelsen 2 néven futott, amelyről arra lehetett következtetni, hogy nem lehet majd kötni elődjéhez. Ez tulajdonképpen az első rész első kockáiban bebizonyosodott, újabb gyilkosság történt. Itt azonban meg kell állni egy pillanatra, ugyanis mint kiderült, közel sem közhelyszerűen újraismételt, megidézett feeling-et kapunk.

Sarah Lund (Sofie Gråbøl) két éve lemondott rendőri tisztségéről és a határőrségnél múlatja unalmas napjait, addig amíg a rendőrség szakértőként fel nem kéri egy közel sem szokványos gyilkosság felderítésére. Itt volt az a pont, amikor azt éreztem, hogy ez az évad egy felesleges üresjárat lesz. A helyzeten az sem javított, hogy a képbe került egy nacionalista szál is, méghozzá a muszlim terrorista cselekmények kapcsán. Tehát az elején nem volt biztató a helyzet, mármint ami a történetet illeti. Ehhez még az is hozzájárult, hogy a sorozatból jóformán kiírtották a drámai elemet, amely miatt -többek között- az első évad nagyon szerethető volt. Aztán letisztul a kép, amikor leesik, hogy ez egy teljesen új sorozat. Mindenféleképpen méltányolandó az újítási törekvése a készítőknek. Az első dolog amely rögtön szemet szúr, hogy a második sorozat 10X60 perces, szemben elődjével, amely ugye 20 részes volt. Ebbe nehezen lehetett volna olyan jellemfejlődéseket bemutatni, mint az első sorozatban volt, bár azért próbálkozni lehetett volna. Ellenben kapunk egy jóval koncentráltabb sztorit, ahol nincsenek szétfolyások, lelki mellékvágányok, csak az ügy van. Kevésbé lett hangsúlyos a misztikum, jóval profánabbul tárják elénk a dolgokat, de szerencsére a mélyen az erdőben helyszínek megmaradtak. Megtartották viszont a történet három szálon futtatását: a rendőrségi szálat és a politikai szálat nem cserélték le, viszont a családi (drámai) szálat itt egy katonai szál váltja fel. Viszont a történetvezetés teljes mértékben átalakult. Egyrészt itt már nem egy gyilkosság elkövetőjét keressük, hanem sorozatgyilkosságok történnek, ahol az a cél is bekerül a képbe, hogy a következőt ne kövesse el. Másrészt itt is minden egyes történeti szál kötődik az eseményekhez, de a történetvezetés úgy alakul át, hogy az egyes szálak keresik a maguk igazságát, de ezek a szálak még a végén sem keresztezik egymást. Ez azért izgalmas, mert az egyes szálakon feltárt információkat a nézőnek kell összeraknia, és mondjuk azon izgulnia, hogy Lund időben jöjjön rá, nehogy bekövetkezzen a tragédia. Tulajdonképpen ettől nőt a szememben ez az évad, hiszen túljutottunk már rég azon a kérdésen, hogy "ki ölte meg Nanna Birk Larsen-t", és nem próbált ugyanerre a sémára felépíteni egy történetet. A koncentráltság megmutatkozik még abban, hogy úgy érezzük jobban peregnek az események. Konkrétan itt szinte minden részben volt valamilyen akciójelenet, szerencsére nem volt céltalan egyik sem.

A színészi játékban egyértelműen Nicolas Bro (Ádám almái, 2005) viszi a pálmát, aki az igazságügy minisztert alakította a sorozatban. Mackós alkatából arra lehetne következtetni, hogy a halvér típust fogja megformálni, de ez nem így történt. Szépen kinyílik a végére, és az izgulós-leízzadós kezdést egy lehengerlő, igazát érvényre juttató agresszor szerep folytatja, és végül egy meghunyászkodó, sorba beálló politikus lesz belőle (méghogy kimaradt a jellemábrázolás!). Kisebb szerepekben feltűnik még Pilou Asbæk (Egy család, 2010, Emberrablás, 2012), Søren Pilmark (A birodalom, 1994, Gengszterek fogadója, 2000) és Lotte Anderson (Nézz balra ott egy svéd, 2003) is, de a szereposztás nincs olyan parádés mint elődjében.

Összegezve a kezdeti ellenérzésem igen hamar újra függésbe csapott át, köszönhető ez annak, hogy újdonságokkal szolgált a sorozat, másképpen, más úton érte el, hogy a figyelmet lekösse. Az évad végi csattanó pedig ezúttal is félelmetes rádöbbenést eredményez, amely önmagába véve is elvinné a hátán a sorozatot. Ezek után nem kérdés, hogy nem harmadik évadról, hanem harmadik sorozatról kell beszélnünk a továbbiakban, amely remélem ismét valami egészen mást és újat tartogat majd.

Forbrydelsen 1. évad

Végre elérkeztem az első évad zárásához annyi agyalás, és sokszor már túlzásba vitt fordulatok után....na de ez egy sorozat, ennek így kell lennie. A dánok most is megmutatták mitől döglik a légy. A Forbrydelsen (rendkívül "szellemes" magyar fordításban: Egy gyilkos ügy, nemzetközi forgalomban: The Killing) egy nemzetközileg is nagy sikert aratott Bafta díjas thriller sorozat. Egy igazi ritkaság, hiszen manapság kevés olyan sorozat létezik, amely egy ügy megoldására fókuszál. Az amerikaiak természetesen már elkészítették a remake-et (The Killing), de annak csak a pilot-ja volt sztorihű, aztán eléggé eltértek az eredeti csapástól. 

Minden rész a nyomozás egy napját mutatja be. A központi kérdés: ki ölte meg Nanna Birk Larsen-t? Merthogy egy brutális gyilkossággal kezdődik a sorozat, és Sarah Lund ( Sofie Gråbøl) nyomozónőhöz kerül az ügy, aki fékeveszett megszállottsággal próbálja meg a rejtélyeket felderíteni. Az egész sorozat titokzatossággal övezett, hagynak minket gondolkozni, indokolatlanul sohasem lövik le a poént. Azonkívül az a legnagyobb erénye, hogy azt próbálja bemutatni, hogy egy fiatal lány meggyilkolása milyen változásokat hoz az egyébként látszólag semmilyen kapcsolatban nem álló emberek életében. Félelmetes ahogyan a gyászoló család, a politikai közszereplő, a nyomozónő egyéni sorsa összekapcsolódik és az is ahogyan változik egyrészt a lány halála miatt, másrészt a nyomozás során feltárt dolgok miatt. Az egész egyébként meg van fűszerezve egy cseppet sem egészséges politikai összeesküvés elmélettel, amelyet a koppenhágai polgármester választás előkészületei során követhetünk nyomon. Fordulatok, fordulatok hátán, kőkemény drámai pillanatok, de csöppet sem hatásvadász módon prezentálva. Ja, és fantasztikus score mindez alatt. Az évad vége pedig lúdbőröztető felismerést tartogat. Oltári jó a színészi játék, hitelesek a szerepek. Állítólag a szereplők nem tudhatták ki a gyilkos, mindig az aktuális rész forgatókönyvét kapták meg előtte, így próbálták a játékot is hitelessé tenni (ez egyébként reklámfogásnak is jó).

Mivel nem cliffhanger-rel zárult az évad ezért gőzöm sincs mit tartogathat a második évad. Egy biztos Nicolas Bro-t (Ádám almái, 2005). Ja, színészek: számomra kánaánság!!, ugyanis egytől egyik dán filmszínészek: Ann Leonora Jørgensen (Olasz nyelv kezdőknek, 2003), Søren Malling (Emberrablás, 2012), Lars Mikkelsen (Szerelem magyarázat nélkül, 2002), de még mellékszerepekben is rengeteg ismerős arc bukkant fel (David Dencik, Kim Bodnia, Jakob Cedergen, Nicolaj Kopernikus).

Szóval nem sokára kajázom a második évadot is.