Sarah Lund története a végéhez érkezett a harmadik évaddal. A 2012-ben készült széria hű maradt elődeihez, kitűnően elegyíti a thrillert a drámával. Szokás szerint ismét három történeti szál van: a nyomozás (rendőrségi), a családi (drámai) és a kihagyhatatlan összeesküvések színtere a politikai szál is jelen van. Külön örültem annak, hogy a családi szál újra megjelent a történetben, így a harmadik sorozatban már újra hangsúlyos lett a dráma. Jelen esetben is tíz részes volt az évad, mint a második esetében, amely a sorozatnak lendületet, pörgést adott. Természetesen nem hiányozhattak a tipikus Forbrydelsen klisék sem: dogma stílust idéző gyilkossági jelenet az első részben, éjszakai keresés megannyi zseblámpa fényében, mérsékelt övi erdős jelenetek, amelyek ezúttal a norvég fjordoknál játszódtak. No de miben volt más mint elődjei?
Míg az első évad "egy gyilkos ügy" felderítésére összpontosított mesterein összecsavarva a három szálat, addig a második évadban egy sorozatgyilkos potenciális áldozatait kellett mihamarabb megtalálni, nehogy a gyilkos találja meg hamarabb őket. Jelen esetben egy kislány Emilie Zeuthen elrablása van középpontban, aki a Zeuthen Hajózási Vállalat vezetőjének a kislánya. Először megkezdődik a túsztárgyalás, de elég hamar kiderül, hogy nem erről szól a történet. A lány elrablója ugyanis közben gyilkosságokat követ el, az áldozatokról pedig kiderül, hogy Zeuthen dolgozók, és kormányközeli emberek. Ekkor már a Különleges Ügyosztály is megjelenik. A túszdráma tehát csak egy ürügy, mert az igazi rejtély egy régebbi haláleset felderítése. Az igazi nyomozás tehát egy állami gondozott kislány rejtélyes halála körül forog, ugyanis mint kiderül az egy eltusolt ügy volt, és valami okból kifolyólag jelen esetben pont azok hullanak akik mint kiderült kapcsolatba hozhatóak voltak az üggyel. Itt a kérdés az, hogy Lund, vagy a gyilkos (emberrabló) deríti fel hamarabb a rejtélyt, azaz melyikük találja meg a korábbi gyilkost hamarabb.
Tehát nem elég, hogy az elrabolt lány ügyében mind a három történeti szálon folynak az események, a nyomozati szálat megduplázzák úgy, hogy a régi ügy megfejtése tükrében értelmezhető a jelenlegi bűncselekmény. Jelen évadban a történeti szálaknak van kapcsolódási pontjuk, szemben az előző évaddal ahol a történeti szálak sohasem értek össze, de itt sem vitték ezt túlzásba ellenben az első évadban ugye minden és mindenki összefüggött a végére. Szóval ez sem volt egy egyszerű történet, a végére itt is kiderülnek a dolgok, azonban ennek van a legváratlanabb és legmeghökkentőbb befejezése a három évad közül (bár sajnos kevésbé lúdbőröztető mint az előző két évad esetében).
Minden évadban mások a főszereplők. Jelen esetben Nikolaj Lie Kaas volt a Különleges Ügyosztály nyomozója, aki Lund-dal nyomozott együtt. Anders W. Beretelsen alakította Robert Zeuthen-t, a hajózási vállalat ügyvezetőjét. Mellékszerepekben feltűnt még Sonja Richter és Jens Albinus is.
Hát véget ért egy történet, sajnos maga a történet is véget ért, és ahogyan ezt tette azt még biztosan emésztenem kell egy darabig. Ez úgy tűnik végképp a befejezés volt, Lund nem nyomoz többé. Ennek a korszakomnak is vége szakadt, nagyon fog hiányozni, már csak azért is mert ezt a sorozatot mindenféleképpen klasszikusnak, korszakalkotónak ítéltem meg. Nem egyszerű szájba rágós krimi volt, hanem egy olyan sorozat, amely hagyta gondolkodni az embert és a karakterek megismerésére is legalább annyit áldozott, mint magára a történetre. Ezen kívül minden évad másmilyen volt, másképpen kellett nekünk is gondolkoznunk. Végeredményben nem is évadok ezek, hanem különálló sorozatok, amelyet csak Lund magánélete (vagy annak hiánya) és a munkája köt össze.
Mindig elhatározom, hogy nem nézek több sorozatot, mert elég nagy elköteleződés, azonban a Forbrydelsen-nek egy percéért sem volt kár. Sajnos ez csak azt erősítette bennem, hogy lehet próbálkoznom kell majd más skandináv sorozatokkal is. Tervben már van kettő is.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése