A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Sia Furler. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Sia Furler. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. szeptember 10., szombat

Sia - The Greatest video



Hogy mivé lett ez a Sia? Innen már tuti nincs vissza út. Nem lesz több Breath Me sajna.

2015. november 27., péntek

2015. november 5., csütörtök

Sia - Alive video



Ennek a pedo-vizuális korszaknak már sohasem lesz vége? Egyébként nem is olyan rossz számocska ez.

2015. november 4., szerda

Sia - Bird Set Free & Alive



  

Hol vannak már a Colour the Small One és a Some People szolid de mégis velőig hatoló dalai? Ezek is szerethetőek, már meg is szoktam őket, de úgy tűnik egy újabb 1000 Forms jön, be nem futott gigaslágerekkel.

2015. április 24., péntek

Sia - Fire Meet Gasoline video



A kedvencem a 1000 Forms of Fear-ről video-t kapott! Nos, tulajdonképpen valami ilyesmit képzeltem, a kötelező románc is meg volt Heidi Klum-mal.

2014. augusztus 4., hétfő

Sia - 1000 Forms of Fear

Egy kicsit fura, hogy Sia még csak most robban be a köztudatba. Persze tudom én, hogy kellettek olyan kollaborációk, amelyek széles körben hirdethetik a tehetségét. Természetesen ezek az együttműködések sajnos nem erről szóltak, mindenesetre arra mindenképp jók voltak, hogy a célcsoport körét kiszélesítsék.
Amikor először meghallottam az Elastic Heart-ot eléggé megijedtem, hiszen úgy tűnt az együttműködések kapcsán egy jó adag kommerszitás ragadt Sia-ra. 
Noha a könnyedebb hangvétel felé való nyitás azért nem egy új dolog. A 2010-es We Are Born amennyire csak lehetett szakított a korábbi kissé keserédes hangzással, tele volt energiával és 100%-os popzene volt. Számomra egy kicsit már sok is volt, noha rengeteg jó dal volt a lemezen, számomra mint egész nem ment kedvenc számba. Nem árulok el titkot ha azt mondom, hogy én a depressziós Sia-t kedvelem inkább. A 2004-es Colour the Small One trip-hop-folk-os hangzása anno levett a lábamról, arról nem is beszélve, hogy a Breath Me a Sírhant Művek utolsó részében történő megjelenése megerősítette bennem azt, hogy ez a dal része a mindenkori pop klasszikusoknak. 2007-ben aztán kijött a Some People Have Real Problems, amelynek a kritikai alul értékelésén még mind a mai napig nem tudok napirendre térni. Azon a nyáron rongyosra hallgattam azt az albumot, amely ugyan eltávolodott a trip-hop-os hangzástól, de valami egészen mély érzelmesség volt minden dalban, öröm volt hallgatni a vidámnak tűnő fájdalmat.

A 1000 Forms of Fear mérföld kövekre van a Drink to Get Drunk r'n'b-s flow-jától, de megszólalásában tulajdonképpen a depressziótól is. De itt álljunk meg egy pillanatra. Akármilyen kommersz is ez az album, és akármilyen eufórikus, ez bizony csak látszat, mert ebből is ordít a fájdalom. Itt van ez a kettősség, amellyel kezdetben nem nagyon tudtam mit kezdeni. Hozta a We Are Born energiáit, vidámságát, tovább gyűrte a kommersz hangzást. Ugyanakkor újra kaptunk egy érzelmekkel átitatott korongot, valami hasonlót mint amilyen a Some People Have Real Problems volt. Néha konkrétan olyan érzésem volt, hogy ha lehúznánk a dalokról a dobgépet és élő hangszerekkel rögzítenénk őket, simán lehetne ez az album egy SPHRP 2, vagy simán be lehetne adagolni, hogy ezek a dalok onnan maradtak le. Szóval kezdek ráérezni erre az újfajta Sia-ságra, tettszik ahogyan skizofrén módon megéli az érzelmeit. Ott van a Chandelier árad belőle az eufória, az ember legszívesebben felugrik a helyéről, ugyanakkor olyan mégis mintha ezt az ereinek felvágása előtt tenné. Félelmetes ahogyan ezt a két komponenst összegyúrta ezen az albumon. Tulajdonképpen magával ezzel az erőltetett kommersz megszólalással lenne is bajom, már annyira pop-os, hogy ha nem ő énekelne tulajdonképpen meg sem hallgattam volna. Érdekes módon amikor világossá válik ez a skizofrén emocionális kettőség, teljesen átfordul a dolog ellenérzésből ámulatba. Ez a fajta rádöbbenés, amely kezdetben meghökkenést okoz azt eredményezi, hogy olyan érzésem van, hogy újat hallok tőle. Pedig ha jobban belegondolunk Sia végig ezeken a határmezsgyéken imbolygott, de ezúttal egy félelmetes kontraszt eredményez egyensúlyt. Az albumon gyakorlatilag nincs gyengébb szerzemény, mind nagyon erős és ezúttal remek dallamokat alkotott. Gyakorlatilag ezt is megállás nélkül tudom hallgatni mint anno a SPHRP-t. Szerintem ez az album is klasszikussá fog érni, egy biztos, hogy nálam az év legjobbjai közt ott lesz. Egyedüli kritika (bár kezdek rájönni, hogy ez is hozzá járul ahhoz, hogy nagyon jól működik az album) az itt-ott unalmas megapop-os hangszerelés. No de ennyi baj legyen!

8/10


2014. június 26., csütörtök

Sia - Big Girls Cry


Már nem sok van hátra!

2014. május 7., szerda

Sia - Chandelier video



Imádom ezt a dilis tyúkot!!! Az 1000 Forms of Fear nyáron jön ki. Szerintem ez is rákészülős....

2014. március 23., vasárnap

Sia - Chandelier



Azért még mindig tiszta lúdbőr vagyok, amikor ezt az aranytorkú rút kiskacsát meghallom, és még az sem érdekel, hogy a kommerszitás már rég felütötte a fejét. 123drink123drink....hehe, beszarás.

2013. november 17., vasárnap

Sia - Elastic Heart (feat. The Weeknd + Diplo) video



Hogy én ennek a nőnek mennyire szeretem a hangját.......