A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Illum Sphere. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Illum Sphere. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. február 24., szerda

Illum Sphere - Second Sight EP

A Second Sight egy két track-es EP, amely 12-n jelent meg, de elérhető mp3 formátumban is. Ez a kiadvány a 2014-es Spectre Vex-et követi, amely önmagában már egy jól kiforrt stílusról árulkodott. Illum Sphere első LP-je szintén 2014-ben Ghost of Then and Now címmel jelent meg, amely hangulatra egy egységes képet mutatott, de stílusba elég széles spektrumot ölelt fel, éppen ezért egy szét eső album volt, amelyen még nem igazán voltak tapasztalhatóak az egyedi stílusjegyek. Az albumról itt írtam. Az angol dj-producer-re egyébként a szférikus hangzás jellemző, zenéje egy homályos, misztikus dimenzió átszűrődése saját világunkba.
A Second Sight-ra is jellemző tehát ez a fajta erős hangulat. Sőt, talán még az eddigieknél is többet szippant be valóságunkból Sphere "fekete lyuka". Az eddigieknél is sötétebb hangulatot kapunk, amelyet erősít a track hipnotikus jellege, és mély tónusa. A kétségbeesettség és a paranoia jutnak az ember eszébe, miközben az ismétlődő taktusokat hallgatja. Külön öröm, hogy a cold wave területére merészkedik, kifejezetten jól áll neki ez a kaland. A másik dal, a Ritual, már kevésbé egyedi megszólalású, de ez semmit nem von le az értékéből. Erre a track-re a minimalizmus jellemző, lágy szinti témák alkalmazásával. A monoton hipnotikus jelleg itt is megvan, azonban kevésbé fagyos mint a címadó single, inkább a chill, amely meghatározó jelleget ad a track-nek. Ebben inkább tud oldódni az ember, de ez is dark, itt sem kapunk eufórikus érzést.
Elmondható, hogy hangulatra nagyon erős a kiadvány, és az is látszik mostanra, hogy egyre jobban kezd formálódni egy egyéni arculat. Ahogy a Spectre Vex mérföldkövekre precízebb anyag volt az LP-jénél, erről a két dalról is elmondható, hogy önmagukban megállják a helyüket. Arról azonban még mindig nem vagyok meggyőzve, hogy albumnyi dalban a "tartalom-forma" egységet tudná tartani. Idővel gondolom ezt is megtudjuk.

7/10

2016. február 19., péntek

Illum Sphere - Ritual

Ez a track is tiszta lúdbőr, akár az előző, a Second Sight.

2014. március 27., csütörtök

Illum Sphere - Spectre Vex

Egy új minialbum jön ki a Record Store Day-re. A Spectre Vex új track, de a Ghost of Then and Now dalainak remix-ei fogják a fő szerepet betölteni az EP-n. A remix-elők között van Lone, Legowelt vagy éppen Zed Bias. Ez megint egy jó track, nem is értem miért nem ez került fel az albumra valamelyik átlagos opus helyett.

2014. február 24., hétfő

Illum Sphere - Ghost of Then and Now

Erre az egyszemélyes formációra az év elején kijött Embryonic című track-kel figyeltem fel. Nagyon tettszett a világvége hangulata, amelyet oldott Shadowbox játékos hangja, jól hangzott a karibis ritmus ahogy áthajlott jazz-be. Mindenképpen kíváncsi voltam erre a csávóra mit is tud, mert rendkívül újszerűnek hatott a mezőnyben. Néhány single-el EP-vel a háta mögött végül a Ninja Tune-nál jelentette meg debütáló albumát. Időközben arra is rájöttem, honnan is volt ismerős a neve, ugyanis többek között ő is megremixelte anno a Radiohead Codex-ét.
Az albumot egy jó párszor átrágva azzal számomra ambivalens viszony alakult ki. Ugyanis úgy működik, hogy először felspanol, úgy érzed ez az, majd jön egy lejtő, ahol azt érzed már mindent hallottál. Legvégül pedig konstatálja az ember, hogy mindkét érzésnek megvan a maga valóság alapja. Kétségtelen vannak rajta nagyon jó húzások, tényleg érdekes megoldások. Az At Night-ban például jól működik a zene hirtelen lehúzása, majd újra engedése, vagy a Sleeprunner Aphex Twin szerű baljós alapja zseniálisan terebélyesedik ki pszichedelliává, majd hirtelen elvágja és csak egy kegyetlen zakatolás marad a végére.
Az album legnagyobb erőssége az atmoszféra teremtés. Az apokaliptikus hangzás velőt rázó, és kitűnően alkalmazkodik hozzá Shadowbox Erikah Badu szerű vokálja, ebből a szempontból a The Road nevezhető csúcspontnak. Érthetetlen okból azonban ahogy haladunk a lemezen végig kezd hígulni a hangzás. Egyfelől felüti a fejét az egyediség mellőzése, amely középszerű track-eket eredményez. A lemez közepe így aztán teljesen leül. Másfelől pedig a végére az apokalipszis atmoszférája megszűnik, és örömzenélés hangulattá alakul. Szóval a sokszínűség természetesen nem baj, a probléma azzal van, hogy a sokszínűségnek itt nincs közös nevezője. A lemez óriási hibája, hogy szétfolyik mivel a kezdeti összetartó erő megszűnik. Érdekes ez, hiszen az említett Sleeprunner-ben megvan mindkét oldal katalizátora, így számomra érthetetlen, hogy hogyan jutunk is el a végéig? Az öszképen sajnos már az sem segít, hogy az egyébként zseniális Embryonic kerül zárótracknek, a maga érfelvágós hangulatával. Egy albumon belül elegyedik a techno, az r'n'b, a hip-hop, a jazz, és a glitch, de valahogy nem érnek össze.
Érdekes azt megjegyezni, hogy többször meghallgatva közel sem érződik annyira az egyedi megszólalás. A track-ek egyik részén érzem a kibontakozó egyedi megszólalást, a másik részüket pedig bármelyik zenei producer elkészíthette volna. A Ra_Light-ot hallgatván Shigeto, a Near The End esetében Four Tet, a One Letter to Death esetében pedig Burial is eszünkbe juthat.
Nem olyan rossz album ez, hiszen többször végig pörgetjük, mert van benne potenciál de a fentiek miatt sajnos közel sem tökéletes. Azt gondolom jók a hatások, de jelen esetben sokszor még túl direktek. Mivel azonban a dalok egyik része tökéletesen működik, azt gondolom megvan minden a jó zenéhez. Lehet idő kell több, lehet dalból kell kevesebb, egy szó mint száz gyakorolni kell még és legközelebb reméljük ennél is jobb lesz.

6/10

2014. február 11., kedd

Illum Sphere - Ghosts of Then And Now

Végre valami tényleg egyedi és brutál elektronikus zene!!! Ja, és hogy ez tegnap jött ki???Ucu!

2014. február 6., csütörtök

2014. január 22., szerda

2014. január 13., hétfő

Illum Sphere ft. Shadowbox - Embryonic



Nahát! Most már erre is rá kell figyelni, nagyon kis friss-hangulatos.