Nosaj Thing - N R 2

Új EP No Reality címmel április 8-án!!!

Nosaj Thing - Fated

Jason Chung aka Nosaj Thing két éve örvendeztetett meg minket a Home című lemezzel. 2013-ban ez egy igazi csúcs lemez volt, legfőképpen azért tetszett, mert egyfajta ars poetica-nak lehetett értelmezni: igazi szürkületes nagyvárosi zene, optimista kicsengéssel, frankó dallamokkal, no ez Nosaj Thing. Azt sem lehet lemosni róla, hogy vonzódik a science fiction-höz, vagy legalábbis földöntúli dimenziókba kerülünk, egy ugrással már a hiperteret szántjuk. Ehhez az élményhez pedig jócskán hozzájárult az a velőt rázó elnyújtott szinti hang, amely mindig a háttérből tör elő, na ez is a sajátja, ezért is szeretjük.

A Fated viszont eltávolodik attól a biztonsági zónától, amelyet a Home képvisel. Chung a 2009-es Drift-el egy külön univerzumot teremtett, amelyet a Home-mal tökéletesített. A Fated azonban nem teljesen akarja az elődök útját járni. Ezzel nem azt mondom, hogy ez a zene nem földöntúli, és azt sem mondom, hogy a nagyvárosi keretet pastoral-ra cserélte. Erről nincs szó, továbbra is azt szeretné Chung barátunk, hogy egy zajoktól mentes szegregált térben a chill nyugalmát élvezzük. A küldetés ugyanaz és az eszközök lettek mások. Pont emiatt más, jobban mondva felemás a Fated. Eddig is minimál volt a hangzás, de a Fated ebben kenterbe veri az elődöket. Semmi sincs túlbonyolítva, aminek meg van a maga hangulata, a dallamok most is nagyszerűek, azonnal az ember fejében ragadnak. A ritmusképletek azonban véleményem szerint többnyire túlzottan is leegyszerűsítettek. Chung zenéje mindig is a hip-hop-ból táplálkozott, de arra mindig is nagy figyelmet fordított, hogy azokra megannyi réteg épüljön. Ez a dolog a Fated-en nem mindig jön össze. A ritmusok sokszor nyersek maradnak, és nem sok variáció van bennük. Vannak track-ek (Sci, Realize, Varius, UV3, Let You) amelyek nem többek egy hip-hop dalnál, kevés a hozzávaló és nem váltja ki a Nosaj Thing hatást. Ennek az egyszerűségnek is meg van persze a szépsége, mert az album egyébként hallgattatja magát, csak ott van a kontraszt, a múlt hozadéka, amely szintén képviselteti magát a lemezen. Vannak track-ek (Watch, Medic, Erase, Light #5) amelyek pedig minden apró részletében kidolgozottak és inkább illenek az előző két album hangulatához. Éppen ezért érzem ezt a lemezt felemásnak, ott van egyfajta újító szándék kvázi hiper minimál absztrakt hip-hop vonal felé történő elmozdulás, ugyanakkor biztonsági játék gyanánt ott van (szerencsére), amihez a legjobban ért, ez egyszerre sajnálatos és üdvözlendő. Sajnálatos azért mert pont az a legjobb ami már ismerős, és üdvözlendő azért mert így legalább kapunk egy jó albumot és az átlagosság valamint a szerintem félrement kísérleti szándéktól mentik meg a lemezt.

Tulajdonképpen az ég egy adta világon semmi gond nincs ezzel a lemezzel, behúz, sokszor pörög, de ennyi. Ez így akár kevés is lehet egy majdnem tökéletes Home után. Én mégis úgy fogalmaznék, hogy Chung nem tud rossz lemezt készíteni, a Fated valahol ezt bizonyítja. Erre a következtetésre a záró 2K alapján jutottam: zseniálisan el van benne bújtatva a tipikus szinti nyújtás a háttérben, a kvázi megújulást reprezentálva. A Fated egy jó de nem tökéletes lemez.

7/10

Nosaj Thing - Let You

A kellemesen simogató lágy chill után végképp nem értem honnan jött az ötlet, hogy itt az ideje a nyersebb ütemeknek. Sebaj, alapvetően nincs baj ezekkel a hip-hop ütemekkel, science fiction ez így is.

Nosaj Thing - Don't Mind Me ft. Whoarei

Egész kellemes lett az új Nosaj Thing album. Egy kicsit meg kellett küzdeni a hogyisfogalmazzak "egyszerűségével", de végül is adja a hangulatot. Mondjuk több karakter rá fért volna még.

Nosaj Thing - Cold Stares ft. Chance The Rapper

Májusban új Nosaj Thing lemez!!!.....igaz ez alapján annyira nem biztató....

Nosaj Thing - Home

A Home egy olyan utazás, amikor a ködös párán keresztül a fénybe jutsz. Tipikus nagyvárosi zene eufórikus kicsengéssel. Benne van korunk piszkos lenyomata, mégsem nehezül rád, egy cseppet sem nyomasztó. A dallam szétzúz minden sötétséget, felkap a szárnyára, és együtt lebegsz vele. A dallamnak központi szerep jut, az ember már azon kapja magát, hogy dúdol. A hangzás minimál, egyszer sem esik túlzásba, a ritmusképletek és a hangzásvilág is igen változatos, egy percig nem unatkoztam az album hallgatása közben. A hip-hop gyökerek érződnek az anyagon, ennek nagyon örülök hiszen a hip-hop absztrakt értelmezése mindig közel állt hozzám. Azért nem kell megijedni, ez alapvetően  minimál electronica, amely hip-hop-ból építkezik, chill-ben teljesedik ki, és díszítő elemként kapunk némi ambient-et és glitch-et és egy csöppnyi upbeat-et is. Az album egyenletes színvonalú, talán csak az ambient-es Prelude töri meg egy kicsit a trip-et. Az album közepén található ötös egység (Safe, Glue, Distance, Tell, Snap) képviseli számomra a legerősebb pillanatokat a lemezen. A Glue a legösszetettebb, vélek felfedezni benne szolid wonky-t, amely a cinek hozzáadásával club zenévé alakul és elképesztő chill-be csap át. A Safe és a Distance tipikus példája annak, amikor a dallam a sötétségből a fénybe kalauzol,  abszolout optimista kicsengésűek a downtempo ellenére. A Snap-en érződnek leginkább a nyersebb ritmusok, az egész úgy hangzik mintha a Tame Impala végképp átnyergelt volna az elektronikára. Külön érdekessége a lemez hangzásvilágának a hirtelen a semmiből előbukkanó analóg szinti futamok, ezek a kísérletezgetések leginkább a Kazu Makino-val felvett Eclipse/Blue-ban és a Toro y Moi-val felvett Try-ban teljesednek ki. Az Eclipse/Blue-t nagyon kedvelem, az utóbbi idők legjobban sikerült -nevezzük- post-trip-hop balladája. A Home talán egy audio ars- poetica, az ami a művész maga, minden hozzávalóval. Amennyiben mégsem így értelmezzük, akkor is mindenképp az utóbbi idők, és e szűk év legjobb elektronikus lemezével állunk szemben.

9/10

Home 22012013.

Nosaj Thing - Eclipse / Blue

            

Ez nem kicsit durva audio-vizual támadás az érzékeknek, egyszerűen brutál jó. Nem is értem, hogy ezt eddig hogyan kerültem el?? A Home LP megjelenését 2013 elejére mondják.