Egy kicsit zűrzavaros ez a pár hét mögöttem. Először is a múlt héten hajléktalan voltam miután beengedtem a házba a festőket. Innentől kezdve egyértelmű volt, hogy az otthonlakás kivitelezhetetlen. Hátizsákból öltözködni egy hétig marha izgalmas volt, de a legrosszabb az ingázás volt. Reggel be a munkahelyre, aztán el haza megnézni mizu, aztán irány unokatesómhoz aludni, és ez kb. hétszer! Értem én a reklamációt, hogy eltűntem, de még szinte mindig kinn lóg a nyelvem eme logisztika lebonyolítása miatt. Ráadásul uncsinál a gyenge wifi is elvette a kedvem virtuális élni.
Nem mennek jól azonban értékesítési fronton a dolgok. Hosszas huza-vona után lehet eláll a vevőm, és rajtam marad a föld. Ez most igen idegesítő, mert akkor is ha semmit sem kezdek vele, akkor is kezdenem kell valamit vele az idén, legalább egy szántatás és egy kaszáltatás. Szóval még az is lehet, hogy ráfizetek erre a projektre juhhhé! Azért még bízom a szerencsében és összejön a dolog, de akkor hamarosan lépni is kellene.
Aztán úgy néz ki júniustól új állásom lesz. Nem egészen az a nagy lépés a kapitol felé, ahogy terveztem, de a lényeg, hogy most megszabaduljak a tisztséggel járó minden fajta nyűgtől. Talán a kötetlenség fog hiányozni egy kicsit, de ezt legalább négykor leteszem és senki sem zaklat utána és a szabadnapjaimon. Egyébiránt szakmailag pedig nagyon jó lépés lesz, és pontosan két évem lesz arra, hogy eldöntsem megfullaszt ez a város avagy sem. Persze már most sejtem a választ, de hátha bejön. Így megszépülvén akár már hirdethetem a kecót is.
Sokszor gondolkozom azon, hogy nálam ez már a kapuzárás lehet e? Már csak azért mert mostanában minden új dologba belekapok, aztán rájövök, hogy mégsem kell, és kétségbeesve csinálom vissza a dolgokat. Mindenesetre fura egy időszak. Egyáltalán jó lenne tudni, hogy a hozzám hasonlóknál milyen a kapuzárás!! Egyáltalán ez az e? Vagy létezik, hogy ennyi évesen még mindig magam keresem? Ha így lenne, azt akkor már veszettül unom. A lényeg, hogy folyamatosan elégedetlen vagyok, pedig ha jobban belegondolok nem kellene. Most még a kinézetemmel is ki vagyok békülve, hála a lassan fél éve tartó szénhidrát csökkentésemnek. Ja és a szerénységemmel is jóban vagyok. :)
Szóval vagyok, csak az elem kezd már merülni, de ezen a héten remélem lesz időm már pihenni az egy hetes szabim alatt. Bár ma kb 12 órát takarítottam, de legalább a nagyfestésen is túl vagyok, most is úgy néz ki a szoba mint költözéskor, pont úgy visszhangzik.
Akkor most lelőttem magam.
