2015. június 20., szombat

Serena


Nos ennyi negatív hype után csak kíváncsi voltam arra, hogy a Serena tényleg olyan rossz film- e. Mitől lehet annyira rossz amikor a dán Susanne Bier rendezi, David Dencik epizódszereplő, és egyébként Jennifer Lawrence és Bradley Cooper meg egy jó páros.
Kezdjük az elméletemnél. Susanne Bier ismét a tengerentúlon próbált szerencsét. A skandinávok odaát többnyire átlagos produkciókat készítenek. Ennek a mélyére jelen esetben nem mennék, de tapasztalat, hogy többnyire így van. A Serena rendezését első körben nem is Bier-nek szánták, ennek ellenére aztán az övé lett, bevállalta. A forgatókönyvet Christopher Kyle írta, Bier ebben a folyamatban nem is vett részt. Anno amikor Bier megrendezte a Tűz martalékát (Things We Lost in Fire, 2007) már akkor igazolódott a fenti elméletem. Nem volt az egy rossz film, csak éppen az elvárásokhoz igazodván igen csak átlagosra sikeredett, de legalább egy átlagos filmdrámát kaptunk. Már akkor érezni lehetett, hogy Bier eltávolodik a moralitás ingoványos mezsgyéjére, amely már a későbbi alkotásait is közhelyszerűvé tette.
A baj azonban ott kezdődik, hogy jelen esetben sem dráma, sem egy színvonaltartás nem következik be. A Serena nemhogy egy középszerű dráma, de még rossz dráma sem, egyszerűen egy rossz film. Magammal vitatkozván pedig az is elmondható, hogy ez sem teljesen igaz. A Serena ugyanis tisztességesen meg van rendezve, amit ebből ki lehetett hozni, azt Bier ki is hozta belőle. Sem a rendezéssel, sem az operatőri munkával az égegyadta világon semmi gond sincs. Gyönyörűek a mérsékelt övi erdős tájak, ízlésesen vannak vágva a jelenetek és a filmzene is minden aprólékosságában ki van dolgozva. A színészekkel sincs különösebb probléma, hiszen a páros hozza a cseppet sem átlagot meghaladó színészi teljesítményt, amelyet megszoktunk tőlük. No de itt különösebb alakításra sem hagytak teret, úgyhogy hiába a kiváló epizódszereplők (David Dencik, Rhys Ifans, Sean Harris), sajnos az egész színjátszás kiaknázatlan lehetőség marad. De ez nem gond, amennyiben romantikus drámára vágyik az ember, ettől még klappolhatna minden.
Szóval önmagában az összetevőkkel nem igazán van probléma, így minimum ki lehetett volna hozni egy átlagos filmet ebből, azonban van két dolog, amely végleg hazavágja az egészet.
Utaltam korábban a forgatókönyvre, nos ebből végzetes hiba volt filmet csinálni. A történet következetlen, kiszámítható, elnagyolt, bonyolultnak tűnő, de végletesen egyszerű. Sehol egy csavar, sehol egy csúcspont, a történet nemhogy tart valami felé, hanem széttartó. Ráadásul érthetetlen a dinamikája, arról nem is beszélve, hogy konkrétan nem beszél el semmit. Ez azért baj, mert a sztori egy cseppet sem szürreális, az eseményekre épül, végkifejlete van, csak éppen az értelme nem látszik. Ezek a dolgok pedig mind arra utalnak, hogy a forgatókönyvvel nem stimmel valami. Mit vár az ember amikor az elején a pár ismerkedése valami fél perces montázsvideóba össze van szerkesztve, és utána már köztudott, hogy házasok, szóval ilyen dolgokat lenyomnak a torkunkon és a film tobzódik az ilyen kidolgozatlan elemekben.
A másik probléma pedig az, hogy nincsenek a karakterek kidolgozva. De itt tényleg nincsenek olyannyira, hogy sokszor teljesen következetlen a tettük. Nem értjük mi történik. Nem értjük, hogy egy sebzett és határozott hölgyből, hogyan is lesz egy számító pszichopata. Vagy azt sem értjük, hogy egyik percről a másikra, hogyan fordul a férfi szerelme gyűlöletbe. Arról nem is beszélve, hogy meg sem ismerjük őket igazán, nem ismerjük motivációikat, így nem is csoda, hogy értetlenül állunk beállítódásaik és tetteik előtt. Nem fejlődik a karakterük, helyesebben nincs minek fejlődnie, hiszen karakterük sincs, csak következetlenül viselkednek. A legrosszabb az egészben, hogy a következetlenség ellenére is kiszámítható a történet.
Ezek alapján remélem érthető, hogy miért nem tudom rossz drámának nevezni, mert semmi drámait nem tud nyújtani. Azt pedig őszintén remélem, hogy az alkotók nem azt szánták csavarnak, hogy a vége fele a "romantikus dráma" átvált valami "pszichothriller" szerűségbe, mert az lenne a legnagyobb vicc a filmmel kapcsolatban.
Egy valamit nem értek: hogyan adhatta ehhez Susanne Bier a nevét?

4/10

2 megjegyzés:

  1. Akkor már tuti, hogy kimarad! :( :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nézd meg a másikat, a Második esélyt! Nemsokára írok róla, csak emésztem.

      Törlés