Vannak itt is igazi gyöngyszemek. Emlékszem már hetedikesként is feltűnt Björk sajátos vizualitása. Mondjuk nekem a Big Time volt az első video, amelyet tőle láttam, de utána folyamatosan lestem a 3 from 1-t, hogy a régebbieket is pótoljam. Aztán van itt olyan video, amelyet imádtam és kismilliószor megnéztem, noha magát a zenét ki nem állhattam, ez Meat Loaf klasszikusa. Monumentális és szórakoztató, pont olyan mint a Michael Jackson video-k. Ki gondolná, hogy a Who Is It-et az a David Fincher rendezte, aki előző évben az Alien3-vel debütált. Madonna videói még a kilencvenes években is minőséget jelentettek, az Erotica-ról egyébként is nagyon jó videók születtek. Ugyanezt még Janet Jackson videóira is el lehetett mondani, mindig érdemes volt rájuk várni (már aki szerette a "mindenki táncol" videókat, én akkor szerettem). Az Aerosmith vizualitásban ekkor volt topon, a Get a Grip-ről megjelent videók mind-mind klasszikusak, és a kedvencem közölük 94-es!! Az Enigma Sadeness után már csak a Return to Innocence videójával tudott ismét nagyot durrantani. Mondjuk számomra mind kedvenc, sőt erről az albumról nem is ez a kedvenc videóm, na de az is 94-es. Ki ne emlékezne a The Beloved pucérkodós klipjére, totál alap, bár az elmúlt évek Madonna videói után ez már igencsak soft volt. Az Orbital Lush volt az első video, amelyet megismertem tőlük. Az egészben az az érdekes, hogy munkásságukat album szinten jóval később ismertem meg. Kutakodásom során viszont ahogy megláttam a video első képkockáit, rögtön beugrott. Sok mindent tudatosan kihagytam, mert ugyan unásig láttam őket, de mint video így utólag már nem állta ki az idő próbáját. A Good Men - Give It Up, vagy Moby - Move-ja ilyen. Ennyi erővel a Cappella U Got 2 Know-ját is lehagyhattam volna, de az a "szekérhúzós" vágás egyszerűen belém égett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése