2015. június 29., hétfő

Best albums 1993



Depeche Mode - Songs Of Faith & Devotion
 
 The Smashing Pumpkins - Siamese Dream

 Enigma - The Cross Of Changes

Björk - Debut

 Orbital - Orbital 2 (‘Brown Album’)

Aerosmith - Get A Grip

 Us3 -  Hand on Torch

Kate Bush -  Red Shoes

Underworld  - Dubnobasswithmyheadman

Sven Väth  - Accident in Paradise

PJ Harvey  - Rid of Me

Lisa Stansfield  -  So Natural
 
U96 - Replugged

Felix - #1


Jamiroquai  - Emergency On Planet Earth

Mariah Carey    Music Box

Janet Jackson    Janet

Duran Duran  - Duran Duran (The Wedding Album)

Culture Beat  - Serenity

Enya  - The Celts

Ez az első év a kilencvenes évekből, amikor azt mondom, hogy nem vagyok elájulva tőle. Legalább is ami az lp-ket illeti, mert dalokból ebben az évben jócskán kijutott. Ahogy elnézem a szemezgetésem látom, hogy elég nyögve nyelősen ment. Ez abból fakad, hogy amiket anno hallgattam, abból nem nagyon fanyalodtam később album hallgatásra. Van persze egy-kettő, de többnyire utólag pótoltam ezeket. Tehát még 93-ban sem nagyon hallgattam albumokat, inkább csak kazettára rögzítettem a dalokat Kajárik Andi műsorából meg innen-onnan.
Az Enigma album az egyik kivétel, azt abban az évben meg is vettem cd-n és mind a mai napig megvan. Ha rangsorolom számomra ez a kedvenc Enigma. Ezt a fajta világzenei megközelítést, amelyet Cretu ezen művel nagyon szeretem. Ezen az albumon minden dal klasszikus. A U96 a második kivétel. Ez az album a Das Boot-nál is jobban ütött. Egyrészt tartotta a masszív vagány techno hangzást, másrész nyitott az eurodance felé. Egyben ez a legutolsó élvezhető U96 album, a későbbiek már lityi-lötyik lettek. A harmadik kivétel a Culture Beat, amelyet ma már letagadnék de csak azért nem teszem, mert az eurodance mezőnyből ők lettek a lemaradandóbbak ebben az évben. Ha még kopottas is mára, mégsem megy megacikibe mint egy DJ Bobo. Ennek ellenére ettől a cd-mtől már rég megszabadultam. Anno a Felix album kazettán volt meg, de nem tudom hova tűnt, pedig jó kis techno volt az is.
A többieket tehát már ismertem akkor, dalaikat hallgattam, de az albumokat később ismertem meg. A rekordot az Orbital vezeti, mert a Brown-t csak 2012-ben hallgattam meg elejétől a végéig. Nem is értem, hogy lehetett elég belőlük anno csak a Party Zone.
Ami totálisan viszi ebben az évben a prímet az a Depeche Mode. Nem árulok el nagy titkot, itt-ott már elkotyogtam, nekem ez a kedvenc Mode albumon. Egy baj van vele, hogy lehetne hosszabb, de akkor nem lenne ennyire egész. Az egyetemen ismerkedtem meg vele, és annyi élmény kapcsolódik hozzá. A legváltozatosabb időszakomban talált meg, és kísért végig.
A Smashing Pumpkins album ugyanez, szintén az egyetem alatt leselkedtem neki, bár anno általános végén faltuk az alter zenéket is (ja az eurodance mellett). Egyébként tőlük nem ez a kedvenc, hanem egy későbbi albumuk, de sorra fog kerülni az is.
Gimiben ezerrel nyomattuk az Aerosmith-t. Akkor jött ki a Big Ones és ennek kapcsán végül a Get a Grip-et is meghallgattam, amely szintén minden percében klasszikus. Én nagyon bírtam ezt az irányvonalat, az "amerikai álom" szabadsága tükröződött benne.
Aztán itt vannak a dalszerző-énekesnők. Ahogy így elnézem egyikőjüknek sem ez a legjobb lemeze, de ettől függetlenül mind annyira jó, hogy az adott év best of listájába bekerüljön. Mind a csiszolódó Björk-nek, mind az elvárásoknak megfelelni próbáló (grunge hatás) Harvey-nak vannak jobb munkái, míg Lisa Stansfield-nek szinte csak jobb munkái vannak ennél. Janet Jackson-nak pedig talán ez volt a legutolsó igazán profi albuma, míg Kate Bush-nak az utolsó leginkább album szerű albuma.
Míg a Us3-t említeném a maga jazz-as hip-hop-os kombo-jával. Na ez egy igazán pöpec album lett, a következők már sajnos nem hatottak ennyire eredetinek.
Visszanézve eddig ezeket a listákat kezdem magam bekategorizálni: van itt némi techno kérem szépen, de tágítsuk ki a kört: elektronikus zene. A másik nagy csoport a dalszerző énekesek, énekesnők. Aztán még erős az alter front is, szentég és még The Cranberries-ről nem is beszéltem. No és van hip-hop, legalább is itt még az, de később ez erősen át fog alakulni.
Most már csak annyi dolgom van, hogy megnézek egy év végi összesítésemet és megvizsgálom mi változott, vagy mi nem. Azért ettől tartok egy kicsit.






7 megjegyzés:

  1. Jé, szereted/ tted a DD albumot? Nem is gondoltam volna.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez az egyetlen egy DD album amelyet valaha is meghallgattam. Szeretem is, de inkább a korlenyomat ami meghatározó, nem a csapat. Éppen ezért más albumokkal nem is próbálkoztam. Ennyire kilencvenes évek hangzás nem hiszem, hogy visszaköszönne bármelyiken. Oké, akkor jöhet a kövezés! :)

      Törlés
  2. Én épp tegnap hallgattam meg odafigyelve először ezt az albumot. 5 éve már megpróbálkoztam párszor vele, de akkor egyrészt csak városban hallgattam nem odafigyelve, másrészt akkor még egyáltalán nem jött be ez a hangzás. Igaz, most se vagyok oda ezért az albumért, mert sajnos nagyon sok jellegtelen/érdektelen szám van rajta, de a hangzás az vitathatatlanul igazi 90-es, ami miatt nagyon felértékelődik nálam. Összességében nagyon kellemes volt tegnap meghallgatni. Főleg a gyűjtemény miatt vettem meg, de annál sokkal jobban tetszik, mint régen.
    Nincs kövezés, miért lenne? :)

    VálaszTörlés
  3. Akkor megnyugodtam. Emlékszem korábban már mintha beszéltünk volna arról, hogy te annyira nem bírtad ezt, nekem meg összehasonlítás alapom nincs, de nagyon szeretem. Egyébként a New Order-rel vagyok még így, egyedül a Get Ready-t hallgattam meg tőlük, mert anno az a hangzás teljesen elvarázsolt. Ismerem én a klasszikus dalaikat, de albumot csak azt az egyet hallgattam meg. Ha lesz még ilyen csoda majd jelzem. Most a filmeket csiszolom, tragikus ez az év!!!

    VálaszTörlés
  4. A New Ordernek minden albuma egy csoda. :)

    VálaszTörlés
  5. nekem ez a dm album nem egy nagy kedvenc.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Melyik a kedvenc? Vagy csináltál már worst to best-et?

      Törlés