into the blue: 2012

2012. december 27., csütörtök

Flunk - Queen of the Underground

Új single, nem is rossz. Új album pedig 2013 április 29-én jön ki, Lost Causes címmel.

2012. december 24., hétfő

Minden olvasómnak ettől békésebb és meghittebb ünnepeket kívánok csömöléssel, és kisebb-nagyobb hasmarssal ékesítve az egyébként emelkedett hangulatot.....uuumpfh....:))

2012. december 18., kedd

Chanel Allure Homme

Azt gondolom az elmúlt időszak után igazán megérdemlem ezt. Le is adtam gyorsan a rendelést nehogy meggondoljam magam.

2012. december 16., vasárnap

En kongelig affære / A Royal Affair

Nem igazán szeretem a kosztümös filmeket, sok van belőlük és igen hasonlatosak. Ennek ellenére nem hagyhattam ki ezt a dán alkotást, jobban mondva dán-svéd-cseh koprodukcióban készült filmet. Nikolaj Arcel rendező nálam eddig még igen csak kimaradt, korábban szemezgettem a Politikai Pókháló (Kongekabale) című politikai thriller-jével, de sohasem tudott igazán lázba hozni, hogy megnézzem.

A film magyarul az Egy veszedelmes viszony címet kapta, a szerintem cseppet sem titkolt hatásvadászat kedvéért. Noha ez a fordítás igen nyakatekert, nem utal eléggé a film lényegére, ugyanis nem szerelmi ármánykodásokról, helyesebben nem csak arról, hanem hatalmi viszálykodásról, eszmerendszerek kialakulásáról, és egy őszinte, tiszta szerelemről szól igazán a film. Caroline Mathilde angol hercegnőt már gyermekkorában hozzáadják VII. Christian dán királyhoz, aki igen szeszélyes természetű, mondhatnánk pszichiátriai beteg, de hol van itt még a pszichiátria kialakulása. Szeszélyessége miatt a dán nemesség kormányoz, a királyi aláírás formalitás. Ebbe a szituációba kerül be Struensee, aki őfelsége orvosa lesz, és megjelenésével Christian állapota javulni, ellenben a nemesi hatalom pedig gyengülni látszik. Struensee titkoltan felvilágosult gondolkodó, mint ahogy a királynő is egészen másképp gondolkodik a dolgokról. Nem lövök le nagy poént, hogy kapunk szerelmet, gyűlöletet, és intrikákat is, de mégsem ezen éreztem a hangsúlyt. Imádtam, hogy szinte előttünk nyert teret Dániában a felvilágosodás, annak minden hozadékával és áldozatával. A Voltaire-i optimizmus sajnos nem volt töretlen, és mint kiderült a Rousseau-i "vissza a természetbe" sem lehet eszköz a szabadságjogok érvényesítésében. Valamit tudnak a dánok, mert kosztümös film ide vagy oda, szinte végig izgalomban tartott. Amikor nem volt pörgés, ott volt a filozófia, ami szinte végig lúdbőrös állapotban tartott. Szinte én is eufórikus állapotba kerültem, amikor Christian magától Voltaire-től kapott levelet. Arról nem is beszélve, hogy a "dánságot" le sem lehetne mosni a filmről, a végén mintha egy mázsás követ raktak volna a mellkasomra, szóval a nyomasztó feeling itt is megvolt annak ellenére, hogy csodaszép színes képeket, gyönyörű tájakat látunk végig a filmben. Talán ez a disszonancia az, amely erősen felértékelte nálam ezt a filmet: a vizuális esztétika és az emocionális de-presszió találkozása.

Nem mehetek el a kiváló szereposztás mellett sem. Mikkel Boe Følsgaard-ról bevallom még sohasem hallottam, de ezt a dilis szerepet pont rá szabták, egy percig sem volt megjátszós. Trine Dyrolm Juliane Marie szerepében megint egy új oldalát mutatta meg, egyszerűen el sem tudtam képzelni ilyesmiben. Egyik kedvenc dán színésznőm a Bűnök (Forbrydelser) óta, eszméletlen dramatikus. Struensee-t Mads Mikkelsen alakította, most is szuperlatívusz mint mindig, tulajdonképpen minden jól áll neki. David Denick szereplése a filmben számomra igen csak meglepő esemény volt, hiszen lassan szinte már meleg skatulyába tömködték szegényt, itt papot alakított.....:)) A királynőt Alicia Vikander játszotta aki eddig többnyire TV sorozatokban játszott, de a film után már az angolok is kölcsön kérték (Anna Karenina, 2012).

Egyértelmű, hogy ez moziban volt az igazi, de nekem erősen többször nézős kategória.

9/10

2012. december 15., szombat

3096 trailer

2012. december 12., szerda

Dancing Suns / Nina Hynes - The World

A Goldmine első single-je, amely ma jelent meg. Imádom ezt a nőt, és új zenekarát!

2012. december 11., kedd

Best Tracks 2012

Ezek nem single-ök, hanem a leghallgatottabb track-jeim az évben (bár biztos sokat kihagytam):

Sigur Rós-Valtari/Varúð

Tame Impala-Elephant/Apocalypse Dreams

Miike Snow- Devil’s Work

Antony and the Johnsons-Cut the World

Beach House- Myth

Chromatics- These Streets Will Never Look The Same/Back From The Grave

Flying Lotus- Phantasm

Orbital-New France

Garbage-Man on a Wire/Control

Bat For Lashes-The Haunted Man/Oh Yeah

Yeasayer-Henrietta

Ultraista-Smalltalk

Melody’s Echo Chamber-Crystallized/You Won’t Be Missing the Part of Me

Iamamiwhoami-Play

Susanne Sundfør-The Silicone Veil

Inga Liljeström-Wooden Leg

Choir of Young Belivers-Patricia’s Thirst

2012. december 9., vasárnap

Keep the Lights On

Ira Sachs filmjét már nagyon vártam a beharangozó alapján. Amerikai független filmesként már több játékfilmet, de rövidfilmeket is rendezett. A Keep the Lights On akár lehetne egy önvallomás is, hiszen Eric, az egyik főszereplő dokumentumfilm rendező, szerves része a new york-i művészeti életnek. Szubkulturális kutatást végez több évtizedre visszamenőleg melegek körében. A téma választást nem igazán értem. Mert akár lehet a melegségről filmet forgatni New Yorkban, de ez túl tág perspektíva amelyhez nehéz történetszálat rendelni. A próbálkozás megvolt, kaptunk egy szerelmi történetet. Helyesebben, annak nyűglődő részét. Eric és Paul ugyanis kezdetben boldogok, de Paul kábítószerproblémája indukál némi feszültséget, amely egy se veled se nélküled spirálba teljesedik ki, hogy végül valamilyen következtetéssel, vagy tanulsággal álljunk fel a képernyő elől. Aki már volt ilyen kapcsolatban az (sajnos) utólag már tudja, hogy jobb minél hamarabb kiszállni, és bocsánat a kispolgári gondolkodás miatt, de én egyéb tanulságot nem tudtam a végén levonni. Úgy érzem a meleg, és a kábítószeres téma nem szolgált semmilyen célt azon felül, hogy talán még van valaki, aki felkapja a fejét e témák hallatán. Töredelmesen bevallom én felkaptam a fejem, de sajnos ezek körítésnek maradtak, tartalmilag semmit sem adott a filmhez. Egyébiránt természetesen az emberben megvan a kíváncsiság arra vonatkozóan, hogy végül hová is jutunk, a film le is kötött emiatt de számomra az alkotói indítékra sűrű köd ereszkedett, ez azt eredményezte, hogy a film kohéziója szétesett. Láttunk egy sztorit izgalmas hozzávalókkal, értelem nélkül. Igazából a látókörömbe a skandináv vonatkozás nélkül nem is került volna be, de szerencsére Thure Lindhart és Paprika Steen játékában itt sem kellett csalódni. A film egyik nagy erénye egyébként, hogy a melegséget nem sztereotíp módon tálalja, nincsenek trafók és hajtű dobálók sem, tehát próbált a mindennapi élethez közeli kontextust teremteni. Az erős filmélmény sajnos messze áll tőle.

5/10

Inga Liljeström - Songs of Sorrow for the Hollow of His Heart

....és felkerült végre a 2013-ban megjelenő Songs of Sorrow for the Hollow of His Heart, amely végig akusztikus. Belehallgatva most ez kell zaklatott lelkecskémnek, folk ezerrel. Remélem Kristin Hersh The Grotto-ja mellé kerülhet majd. Elsőre elég egyhangú, de már így is lettek kedvencek.