Tycho A38 10.18.

Kitűnő program volt a szombat esti Tycho, de igen rövid. Eleve sejthető volt ez, hiszen a szervezők 23:00-ra tették a kezdést (előtte ugyebár St. Vincent volt), aztán az utolsó pillanatban kitették, hogy 23:30-kor fog kezdődni és előtte a szintén Ghostly-s Christopher Willits fogja nyomni. Ezt mondanom sem kell az utolsó pillanatban tudtuk meg, és úgy döntöttünk belefér még egy pohár kézműves sör (egy-két kupica pálinkával) az Élesztő-ben. Végül is jól tartottuk magunkat mert odaértünk és irtó mázlink volt, mert valahogy előre keveredtünk, mögöttünk pedig kígyózó sor állt. Kellő zsibbadtságomat tudomásul vettem, és örömmel konstatáltam, hogy így nincs tengeribetegségem. Egyébként Christopher Willits egy beetetés volt, mert az első száz jegyvásárló mehetett be rá, úgyhogy kitűnő döntés volt a happening előtti melegítés.

Tycho pontos volt és kellő ambientes felvezetés után bele is csapott a lecsóba. Az érdekes az volt, hogy én valamiféle dj szett szerűségre számítottam, de meglepetésemre egy kis csapattal állt a színpadra. Ő rögtön a kütyügép mögé lépett, aztán jött egy dobos, akit én nőnek néztem de a többiek szerint férfi volt, és volt még egy gitáros is. Szóval ez mégiscsak egy koncert lett, aminek nagyon örültem. Többnyire az Awake-ről és a Dive-ról szóltak a dalok és nagyon szép ívet írt le a setlist. Az eleje merengősebb volt, és egyre forróbb lett a hangulat, szerepet kapott a Spectre, az L, a Dye és a See is az új albumról. A furcsa inkább az volt, hogy nem akartam elhinni, hogy egy élő show-t látok, ugyanis gyakorlatilag úgy szóltak a dalok mint a cd-ken. Sokszor csak néztem a dobost valóban ő püföli e a dobokat, de azt kell mondjam nem volt kamu. A zenészek igencsak odatették magukat, csak lehetett volna valami élő "varázs". Aztán egyszer csak sötét és elköszön, igencsak felment a pumpa, ugyanis kb egy és negyed órát nyomtak csak le. Mondjuk persze tudtam, hogy lesz encore, ugyanis két aduászt még nem adott ki. Ebbe szerencsére tett egy csavart, ugyanis az Awake először egy remix-ben szólalt meg, beszéltük is utána, hogy ez a Com Truise remix volt, vagy legalábbis nagyon hasonlított rá. Mondjuk más remix-ét nem tudom, hogy tudta kikütyüzni, amennyiben mégis az volt, ez volt a "playback" része a dolognak. Aztán megszólalt eredeti változatban az Awake hatalmas ováció közepette, ekkorra már tényleg dancing hangulat uralkodott. És a végén jött a Montana, már kezdtem azt hinni, hogy pont ez fog lemaradni. Ekkorra szerintem már mindenki érezte a vesztét, és még az előttem álló ötvenes hosszú hajú junkie is táncra perdült, nagyon felpörgött a végére az esemény.

Egyébként nagyon jó volt az akusztika, egyedül a Montana alatt éreztem egy kis torzulást már, valami történhetett az első leállás alatt. A vizuál gyakorlatilag végig a naplementés tengerpartos koncepciót követte, némi See video-s áthajlásokkal.

Nem bántam meg, hogy elmentem mert eszméletlen hangulatot tudott teremteni ez az ürge (aki egyébként igen csak magasra nőtt). Ugyan azt a véleményemet még mindig tartom, hogy az Awake mint album nem igazán erős, de mégis működnek ezek a dalok és itt szerencsére nem kellett album koncepcióba gyúrni őket.

Ja és a végén még egy közös fotó is készült Tycho-val és a barátaimmal, amelyet még mindig várok Brigu!

Csak addig tököltünk, hogy a jegyeket már nem írta alá. Viszont meglepő volt mennyien dedikáltatták a vinyl-jüket, nem is gondoltam, hogy ennyi ember kíváncsi lesz erre az eseményre. Szóval még több ilyet, mert ezek is azok közé az élmények közé sorakoznak, amelyet már soha senki el nem vehet tőlem.