Végre most már nem kell aggódni amiatt, hogy rám rohad az alsógatya. Végre ma már emberi hőmérséklet volt, és kifejezetten jólesett ez a szürkés párás idő (kivéve délben a párás meleget). Azt azonban nem gondoltam, hogy az egész változás ennyire arcon csap. Ugyanis úgy utolért a zuháré, hogy hazaérve a zokni és a gatya (ma ettől nem tudok elszakadni) is csurom vizes volt. Szó szerint csavartam belőle a vizet. Útközben pedig semmit sem láttam annyira pofán nyalt a vízszintes eső. Külön öröm volt a felüljáró alatt vesztegelni fél órát, régen bandáztam ennyi homeless-sel együtt. Nem baj, végeztem egy kis szociális munkát is közben, ázott csirke fizimiskával úgysem sokban különböztem tőlük...na jó talán nozálisan én kellemesebb élmény lehettem. Szóval a végére szabályosan fáztam, amelynek minden percét kiélveztem, ami azt illeti már kezdtem ezt az érzést elfelejteni. Szóval éljen a komfortzóna, ugyanis öltözni még mindig jobb, mint gatyára (!) vetkezni........oké nem mindig na.
Ámen! :)
VálaszTörlés