Mi van akkor, ha egy bizalmas információ birtokába jutsz, de nem vagy meggyőződve annak hitelességéről? A történet az, hogy a munkahelyemen megtudtam persze név nélkül nagy titkolózások közepette, hogy átszervezés lesz. Az illető aki beavatott, nem mondta meg kit érint, de kellően körülírta, így én a hozzám közel álló munkatársaimra gondoltam. Egy, állítólag az egész átszervezés még nem volt biztos, kettő, biztosra a személyeket sem lehetett venni. Akkor mit is csináljak? Óvatosan megkérdeztem a hozzám közel álló munkatársamtól, hogy hallott e valamiféle változásról. Itt megindult a lavina, hiszen akkor én biztos hallottam valamit. Ha nem mondom el, amit halottam és az általam vélelmezett dolgokat, hogy nézek majd ezeknek az embereknek a szemébe? Ha meg elmondom, lehet feleslegesen paráznak napokig. Én az utóbbit választottam, elmondtam. Eredmény: sík idegség, para, ami persze engem is kínzott. Nem tudtam, minek örülnék jobban, ha beparáztatom őket, és az egész alaptalan, vagy ha nekem van igazam és azt mondhatom, tiszta a lelkiismeretem velük szemben. Sajnos az átszervezésre sor került, és az én vélekedésem bebizonyosodott. Szerencsére azonban senkit sem rúgtak ki. Eszméletlen nehéz egy nap volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése