The KLF - The White Room
Massive Attack -
Blue Lines
Simply Red - Stars
Lisa Stansfield - Real Love
Roxette - Joyride
Seal - Seal
C&C Music Factory - Gonna Make You Sweat
La Tour – La Tour
Orbital – Orbital
Primal Scream - Screamadelica
Erasure - Chorus
Electronic - Electronic
The Smashing Pumpkins - Gish
Salt-N-Pepa - Salt-N-Pepa's Greatest Hits
Lenny Kravitz - Mama Said
Public Enemy - Apocalypse
Chris Isaak - Wicked Game
Moby - Moby
Future Sound of London - Accelerator
U2 - Achtung Baby
Nirvana -Nevermind
Queen - Innuendo
Michael Jackson - Dangerous
Guns n' Roses Use
Your Illusion I&II
The Orb - The Orb's Adventures Beyond The Ultraworld
Red Hot Chili Peppers Blood
Sugar Sex Magik
LFO – Frequencies
Nightmare on Wax – A Word of Silence
Ebben az évben is nagyon erős albumok jöttek ki. Noha igen sokféle zenét hallgattam ebben az évben, egy részüket csak utólag pótoltam (Orbital, U2, RHCP, Nightmare on Wax). Az abszolout favorit nálam a The KLF volt a maga acid-es agymenésével. Egyébként nem is az első kiadás volt a legjobb, hanem a mittudoménhanyadik amelyen már single verziók is szerepeltek. LaTOUR techno-ja az Elemi ösztönben érintett meg először, de az egész album magával ragadó volt. A Guns és a Nirvana ebben az évben adta ki a megaklasszikus lemezeiket. Jackson-t (Isten nyugosztalja) tizenkét évesen még bírtam, de visszagondolva ez tényleg egy erős és változatos lemez volt. Massive Attack-ék első korongja akkor nem nagyon fogott meg, csak később tudtam oldschool-ságát értékelni. Összességében ebben az évben igen erősen hatott rám a techno (persze ez később szelídült de kurvulásnak is nevezhetjük) és a grunge is megfogott, persze később az csillapodott. Érdekes módon erre az évre kevesebb dalszerző-énekes jutott, de számomra Lisa-é volt ez az év is ebből a szempontból. Imádom a korai kilencvenes éveket!
Bármennyire is az Orbital az egyik kedvenc együttesem, az első album a mai napig próbára teszi a türelmemet. Egyszerűen unalmas és túl hosszú. Bár lehet inkább a hosszúsága miatt van ez, mert egyenként a számok nem rosszak. Nálam az Orbital igazán a barnával kezdődik.
VálaszTörlésJogos, ez tényleg így van, mármint el van egy kicsit nyújtva. Mondjuk azért tartogat meglepetéseket, én nem mondanám a zöldet unalmasnak. Egyébként ugyanez a helyzet az LFO-val, a Massive Attack-kel és a The Orb-bal vagy akár Moby-val is. Egyikőjük sem a csúcs lemezével kezdett (hálIstennek!).
TörlésA Grunge-on meglepődtem:) A Pearl Jam meg a Smashing Pumpkins nekem mai napig nagy kedvencem, és a grunge imádom a kockás inget is:). Mostanában éppen újra elkezdtem rákattani.
VálaszTörlésAz Orbital-ban én is jóval később kezdtem elmerülni. A Saint filmzenén kívül azt hiszem nem is ismertem őket a 90-es években.
U2, RHCP, Erasure, Electronic 91-es albumai nagy klasszikusok nálam is. Primal Scream-et, Massive Attack-et is szeretem a mai napig. De pótolni való is akad még, a The KLF például...
pardon! azt akartam írni, hogy "a grunge óta imádom a kockás inget is"
VálaszTörlésA Pearl Jam-en egyébként filóztam, de végül kihagytam mert itt még annyira nem érintett meg. Valahol a Jeremy házatáján majd a listában lesz. A grunge nálam nem tartott sokáig. Mire Offspring és Bad Religion dübögött addigra már nem függtem rajta. Egyébként az Orbital-lal pont úgy voltam ahogy te. Ezt az albumot akkor nem hallgattam, utólag pótoltam. Úgy viszont nem tükrözné az ízlésemet a lista, ha pusztán azok szerepelnének itt amiket akkor meghallgattam. A KLF viszont valóban sokat ment, kár hogy az első és egyetlen igazi lp-jük után feloszlottak :(
Törlés