2014. július 18., péntek

Xeno & Oaklander - Par Avion

Ez a korong előrebocsájtom nálam a nyár egyik nagy kedvencévé vált. Szinte minden évben vannak ilyen lemezek és általában élmény is kapcsolódik hozzájuk. Szóval ezt most csak azért mondom, mert lehet másnak nem megy élményszámba, maximum csak a remek stílusgyakorlatot állapítja meg. Meglehet, de én nem ismerem korábbi munkáikat még, de azt látom, hogy hangulatteremtéshez igen is értenek. A vizualizáció oldaláról nézve számomra ez egy fülledt nyári erotikus album. Amikor hallgatom ez a hangulat uralkodik el rajtam, és kedvet kapok felfedezni az éjszakát. Legutoljára a Phantogram Nightlife EP-je tudott ilyen lázba hozni. Szóval én a Par Avion-t elsősorban egy éjszakai albumnak tekintem, helyesebben a nagyvárosi éjszakák albumjának. A Jasmine Nights tulajdonképpen ehhez a hangulathoz költött himnusz. Ebben a meggyőződésemben pedig az is erősít, hogy részben franciák a dalszövegek és remélem nem vagyok azzal egyedül, hogy a franciától nekem mindig beindul a fantáziám. Ezek mellett pedig ott van egy jó adag melankólia faktor, amelytől olyan keserédesem szólalnak meg ezek a dalok, hogy néha arra gondolok, hogy az egész egy beteljesületlen vágy. Ez a melankólia pedig az erotikusságon túl megtudja másként is festeni ezeket a nyáréjszakákat, ahol a magány oldódni képes a nyüzsgésben.
Xeno & Oklander-nek a Par Avion már a negyedik kiadványa, de első a Ghostly International-nál. Korábban a 2006-ban létrehozott Wierd Records-nál voltak. Ez a kiadó többnyire coldwave, industrial és post-industrial formációkat fog össze. Ez egyértelműen érződik a pároson is, hiszen zenéjük sokat merít a coldwave-ből, de leginkább a francia synthwave-ből. Ezentúl pedig érződnek a dream-pop jegyek és egy jó adag synthpunk is, amely egy igen egyedi mintázattá áll össze. Számomra ez a hangzás igen újszerűen hatott, igazából a leginkább az tetszik benne, hogy a dream-pop hatás az egészet keserédesre színezi, ugyanakkor nem egy lagymatag zene ez. Akár táncolható is, hiszen a dobgép csak úgy dübörög alatta, az esőcsepp szerű szinti futamok pedig olyanok mint amikor az autó szélvédőjén pattognak az esőcseppek. A szinti témák pedig egytől egyig vintage számba mennek, ahol a jóleső nosztalgia a néhol elég hűvös hangzást is fel tudja melegíteni. Ideális pop album az alig több mint harminc percével és kilenc dalával, ahol egy percig nem üti fel a fejét az unalom. Elsősorban a pörgősebb dalok fogtak meg (Sheen, Lastly, Jasmine Nights), de többszöri hallgatásra az instrumentális dalok (Providence, Reflections) is kinyílnak, azok pedig eszméletlen témákat bontanak ki.
Úgy érzem illik pótolnom előző albumaikat is, mert a Par Avion meggyőzött arról, hogy igen is részese akarok lenni az ő külön kis világuknak. A 2014 nyári éjszakáinak kiváló aláfestő zenéje.

9/10

2 megjegyzés:

  1. Érdekes, nekem a nyár nem jut eszembe róla. Inkább hűvös, őszies hangulatú nekem. :)

    VálaszTörlés
  2. Ja, igazából arra utaltam, hogy inkább nyáron fedezi fel az ember az éjszakát mert ez amolyan nightlife album számomra. Hogy nyári e? Hát megközelítés kérdése, nálam a személyes élmények miatt most a nyárhoz kötöttem, de a melankólia miatt hűvösnek is érezhető, de számomra mégis inkább ez egy "summertime sadness" faktor. Mondjuk a Jasmin Nights-ot nehezen tudom elképzelni csípős szélben amint az esőt az arcomba nyomja :)

    VálaszTörlés