2013. november 27., szerda

Unrepentant Geraldines


Jövő tavasszal új Tori album!!!!!! Ha minden igaz visszatér a hagyományos dalokhoz maga mögött hagyva a klasszikus ihletettségű albumokat. Hát ennek épp ideje!! Annyira szeretnék Tori-tól végre újra egy szívet melengető kiadványt csupa lúdbőröztető dallammal. Persze örülnék, ha ennyi év után is tudna újdonság faktorral szolgálni, de megelégednék már egy "return to a form" anyaggal is. Ja, és annak is örülnék, ha nem valami megakoncepció lenne, de erre lássuk be kevés az esély. Na, asszem túl sokat nem akartam :D

5 megjegyzés:

  1. Sajna annyira kevés még az infó, hogy én még nem örvendezek, meg sajna már az előző albummal se tudtam mit kezdeni. És ha még nem is olyan lesz az új, én már semmit se várok Toritól Évek óta egyre lejjebb tart zeneileg, és iszonyatosan távol van már attól a nőtől, aki volt a 90es években. Ilyen drámai átalakulást (mind zeneileg, mint külsőre) én még nem láttam a popzenészek közt (kivéve Jaco, de ő úgyis földönkívüli volt). Egyszerűen nem értem, hogy tudott ennyire megváltozni Tori.

    VálaszTörlés
  2. Igen tényleg rengeteget változott. Talán az első koppanásom a Strange Little Girls volt, de szerencsére a 2000-es évek eleji éra nekem megint bejött. Az a vidéki feeling beszippantott és a Scarlet's Walk azóta is a kedvencem. Tény, hogy a 90-es években volt a fénykora, és egyébként a Boys for Pele a másik kedvencem, de abból a korszakból szinte minden album jó volt, nekem még a megosztó Venus is bejött. De a Scarlet után már egyre kínosabb albumok jöttek (talán kivétel az ADP, azt úgy ahogy van szerettem). Igazából nekem a Night of Hunters bejött, de azért azt nem lehetett pop zeneként értékelni, inkább csak csemegének. A Beekeeper-rel, AATS-nel, a Midwinter Graces-el, és főleg a Gold Dust-al nem igazán tudtam mit kezdeni (kb. a sorrend is ez, ezek közül talán a Beekeeper a legjobb). Szóval valójában én sem gondolom, hogy a kilencvenes évek Tori-ja bukkan újra elő, csak abban reménykedem, hogy a következő útja talán nálam is betalál.

    VálaszTörlés
  3. Amúgy nálam fura ez az egész Tori mizéria, mert hogy kimondottan szeretem az utóbbi albumokat is, de akkor is érzem, hogy teljesen más, mint a régi Tori, és inkább olyat szeretnék továbbra is. Én pl. kifejezetten oda voltam anno a Beekeeper-ért, az ADP is nagyon kellemes, de a legtöbb lúdbőröztető szám a Sin-en van az újak közül. És a Scarlet is egy ritka atmoszférikus lemez. Az új albumokkal a legtöbb bajom, hogy túl hosszúak és jó pár sallang van rajtuk.
    A Venus szerintem is kellemes, a Strange-en sok a jó szám. A Pele nekem felemás. Az első fele tömény lúdbőr, a második fele viszont nálam unalomba fullad, mert onnantól tök más jellegű számok jönnek, de összességében bírom az albumot. A kedvenc albumom viszont a Hotel és a Pink.

    VálaszTörlés
  4. Az utóbbi albumok így vagy úgy túlhangszereltek lettek. Egy kicsit letisztulhatna újra a hangzás, mint az Earthquakes vagy a Pink esetében. Igazából jó húzás lenne egy akusztikus lemez abban az értelemben, hogy ő van és a zongorája, max még valami minimális cicoma. De ehelyett szerintem újabb konceptalbum jön, valami multieklektikus hangszereléssel. Az első négy album színvonalát szerintem már sohasem kapjuk vissza. Kíváncsi lennék egy kedvenc Tori dalok listádra, mint a DM esetében csináltad :)

    VálaszTörlés
  5. Majd megírom akkor a listát. :)

    Az új albumon biztos minden számot másik karakter fog énekelni, és vagy 50 számos lemez lesz....

    VálaszTörlés