Forrás: haon.hu
Szóval szombaton volt alkalmam jelen lenni ezen a koncerten. Mint kiderült, egy hamisítatlan "Crossover" koncertet kaptunk. A filmzene egyébként is hajlamos a műfajok keresztezésére, de azt nem sejtettem, hogy nemcsak úgynevezett score-okat fogunk hallani, hanem filmslágereket is, szimfonikus átiratban. Tehát duplán is crossover jellege volt a dolognak. Somogyi-Tóth Dániel a Kodály Filharmónia igazgatója az elején el is mondta, hogy ez egy évadzáró hangverseny, de tulajdonképpen egy új dolog kezdete is a zenekar életében. Az igazgató nem titkolt szándéka, hogy nyit a tágabb közönség, a fiatalabb korosztály felé is.
A hangverseny számomra kettős volt. Voltak felemelő pillanatok, amelyeket nem volt szabad kihagyni, hiszen igazi lúdbőröztető élményt jelentettek. Ezek legfőképpen a score-okat érintették leginkább. Azonban a filmslágerek szerintem egy külön koncert keretén belül jobban megtalálták volna a helyüket. Én tudom, erre is biztos igény van, sokan szeretnék hallani a My heart will go on-t, és még lehetne sorolni a többit is...de ezáltal az egész negédessé, giccsbe fordulóvá vált. Vágó Bernadett interpretációi pedig gyakran az esküvői fogadásokon játszó zenekarok feeling-jét idézték (képzeletben lehúzva róla a szimfónikus zenekart), hozzáteszem ez nem az ő hibája, hanem a koncepcióé, a hangszerelésé. Összességében ezért nálam ez nem egészen működött. Van még mit dolgozni ezen a nyitási koncepción, ugyanakkor kíváncsi vagyok milyen irányt is fog venni a zenekar a jövőben.
Highlights: John Williams: Starwars suite, Schindler listája, Ennio Morricone: Volt egyszer egy vadnyugat, A Profi, Mascagni: Paraszbecsület-Intermezzo (a Keresztapa)
A végén -a zenei poén eszköztárát is kihasználva-jó pofa volt a jól ismert TV Maci Theme, ezért viszont jó pont jár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése