Érdekes sokszor az, hogyan érik meg valami az emberben. A Beach House ide albuma feladta a leckét, de többszöri hallgatásra beérett az anyag. A vizuálhoz kapcsolódó érzések sokszor nyomnak a latba, így volt ez itt is. Kora reggel úton a munkába, füles a fülemben, tekertem a szuburbián keresztül és ott történt, ott lettem rabja a lemeznek. Kifejezetten félhomályban, és kint a szabadban fogott meg. Minden hétköznapi sallang megoldásoktól mentes, mégsem kísérleti anyag, amolyan nagyvárosi hangzású lemez. Elidegenített, mégis emberközeli. Megkockáztatom, hogy az év lemezei között ott lesz.
8/10
Én erősen gondolkodom rajta, hogy megveszem a CD-t.
VálaszTörlésNe bassz, hogy több, mint 3 éve írkálok már ide!
VálaszTörlésHehe! Ez már kapcsolatnak is szép idő! :)
VálaszTörlés