Nem tudom, hogy van de én naivan azt gondoltam, hogy elektronizált világunkban az ügyintézés hipp-hopp gyorsan megvan. Aha, csak gondoltam. Nem elég, hogy a szakdolgozat leadás egyébként is felőrli az ember idegeit: meg lesz- e időben, rendben vannak a hivatkozások, beleférek- e az oldalszámba, a számozás is rendben van stb, a tanulmányis maca is felkja az ember agyát. Szóval az úgy volt, hogy utolsó napra be lett köttetve a dolgozat és készen álltam elvinni az egyetemre. Csoporttársammal meg is beszéltem érte megyek, ne utazzunk külön dupla költségen. Ja az egyetem nem azon a településen van ahol lakom. Amikor odaértünk a tanulmányis közli, hogy nem tudja elvenni a dolgozatot, mert ahhoz szükséges a szakdolgozati témalap leadása is. Azt sem tudtam mi az. Felkerestem a konzulenst, aki közölte valamit alá szokott írni, de azt a hallgatók teszik elé. Vissza a tanulmányira, ahol lecsesszintettek, hogy azt fel kellett volna vennem még második félévben és minden félév végén aláíratni. Telefon haza, hogy az iratkupacban találunk e valami hasonlót, de nem. Gondoltam ez jelentheti azt is, hogy nem vettem fel. Megkerestem a tanszéket, ahol megmondták tényleg nem vettem fel, ők kiadhatják, de így már nem lesz érvényes, mert nincs félévenként aláírva. Mire én, nyugodtan adják ki megpróbálom elintézni. A bonyodalom ott kezdődött, hogy a konzulenst újra fel kellett kutatni, aki négy előttre ígérte magát mert megbeszélésen volt. A poén, hogy aznap négyig volt a leadási határidő. Amikor számomra ez tisztává vált, majd be tettem. Szerencsére valahogy előbb is szabaddá tette magát, így kettőkor tudtunk találkozni. Különösebben nem kellett győzködni, hogy ugyan írja már alá mind a három félévet. Szerintem azt sem tudta, hogy ez így nem szabályos. Alá lett írva, örültem, rohantam a to-ra. Fél háromkor senki, ez is az én formám...Aztán kiderült, csak kávé szünet. Amikor adminisztráltuk a dolgokat megkérdezte a maca, hogy a cd-n pdf-ben van az anyag, mert a doc-osat nem tudja elfogadni. Az enyém abban volt, de csoporttársamé doc-ban volt. Siker!!! Leadtam, azóta kisimult vagyok, mint egy együttlét után. Előtte azért sajnáltam a körülöttem lévőket, igazi hisztérikává váltam egy hét alatt. A gáz csak az, hogy csoporttársam aznap tudta meg a konzulenstől, hogy abban a formában nem tudja elfogadni, úgyhogy mindegy volt a doc formátum. Hátha ma még nem kellett neki fizetnie. Szóval, ebből pont elég volt ez a két év, tanulásról egy darabig nem akarok hallani. És még ott lesz az államvizsga is, valahogy azt is túl fogom élni, remélem kevesebb macerával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése