2013. január 18., péntek

Vaerelse 304 / Room 304



Ez a 2011-es dán film is kimaradt nálam annak idején, pedig ezt még a magyar mozik is műsorra tűzték. Emlékszem teljesen lázba hozott, hogy Stine Stengade (Szerelem magyarázat nélkül, Prágai történet, Láng és Citrom), Trine Dyrholm (Születésnap, Bűnök, Egy jobb világ) és David Dencik (Szappanopera, Testvériség, Egy veszedelmes viszony) egy filmben parádézik. Igazából nem értettem a negatív kritikát, olyan dolgokra hivatkoztak, amely a dán filmek sajátja: lassúság, tragikus sorsok, nyitott befejezés. A mostanában szerencsére egyre jobban előtérbe kerülő skandi dömpingben nem érvényesül a legújabb, gondoltam. És itt álljunk meg egy pillanatra, mert akár ez az előző mondat igaz is lehet. Talán fogalmazhatnék úgy, hogy a dömping kitermeli a szemetet is. Akármennyire akartam szeretni ezt a filmet, nem tudtam mert ez a külsőségek filmje: a gyönyörű (bár mesterkélt) beállításoké, a sajátos színvilágé, a megtört idősíké, a gyönyörű kamarazenéé, az inernacionális szereposztásé. Azonban az a helyzet, hogy mögötte nem találtam semmit. Pedig igen sajátos hangulata volt a filmnek, hiszen egy hotelben játszódott, ahol minden szoba egy külön kis világot rejt, node ez is csak külsőség. Az igazság az, hogy én aztán szeretem a dán nyomasztó drámát, de ezek a tragikus sorsok inkább fárasztottak, mint letaglóztak. Ez amiatt lehet, hogy senki sem volt szerethető a filmben. Egy több szálon és idősíkon futó történetben találkozni szoktak ezek a szálak, ezzel nem volt baj szép kerek történet lett a vége, de milyen gáz az, amikor az embert ez egy cseppet sem hatja meg, na itt aztán nem volt hatás, hidegrázós pillanat. A történetben van megcsalás, bosszú, mánia, válás, és nagyjából a hátterüket is megismerjük, de tényleg nem működik a film. Szerintem pont az hiányzik belőle, amelyért szeretem a dán filmeket, hogy közel hozzon az emberi érzelmekhez. Ez a film nem váltott ki érzelmet, noha a kamera sokszor premier plán az arcokba irányult (újabb külsőség). Tudjuk be ezt a filmet a globalizáció hatásának, nem feltétlenül kell mindig érzelemorientált filmeket gyártani. Csak könyörgöm akkor dráma helyett valami másik műfajt kell választani: mondjuk akciófilmet.
4/10

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése